2025.08.10-17.
Augusztus 11. Hétfő
Áldás, békesség!
Márk evangéliuma 11. rész 27-33. versei: „Ismét bementek Jeruzsálembe. És miközben Jézus körüljárt a templomban, odamentek a főpapok, az írástudók és a vének, és így szóltak hozzá: "Milyen hatalommal cselekszed ezeket, és ki adta neked a hatalmat arra, hogy ilyeneket tegyél?" Jézus így válaszolt nekik: "Én is kérdezek tőletek valamit, feleljetek rá, és megmondom nektek, milyen hatalommal cselekszem ezeket. Vajon a János keresztsége mennyből való volt-e vagy emberektől? Erre válaszoljatok nekem." Azok pedig így tanakodtak maguk között: "Ha azt mondjuk: a mennyből, azt fogja mondani: Akkor miért nem hittetek neki? Vagy talán mondjuk azt: emberektől?" De féltek a sokaságtól, mert Jánosról mindenki azt tartotta, hogy valóban próféta volt. Ezért így feleltek Jézusnak: "Nem tudjuk." Jézus erre így szólt hozzájuk: "Én sem mondom meg nektek, milyen hatalommal cselekszem ezeket."”
Ki adta neked a hatalmat? Íme, a válasz: Ő, Aki Jánosnak is adta. Azt hiszem, ma is fontos tisztáznunk, hogy ki milyen hatalommal szól. Tudom-e kérdés nélkül, hogy ki szól Isten hatalmából? Jó eséllyel, igen. „Én vagyok a jó pásztor, ismerem enyéimet, és enyéim is ismernek engem.” – mondja az Úr Jézus. (János 10:14.) Akit Ő már egyszer is megszólított, az felismeri a szavát. Nem téveszti el. Jaj, vigyázzunk! Annyi „hasonló” tartalom jön elénk, a „majdnem ugyanaz”. Csak éppen máshová visz. A felhatalmazását nem az élő Istentől kapta. Itt kerül kenyértörésre a hitünk: mindent elhiszünk, vagy Jézus Krisztusban hiszünk? Egyedül az Ő hatalmában, az Ő szeretetében, az Ő szabadításában. Ahogy az Apostoli Hitvallás mondja: „Hiszek Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, mi Urunkban. Igen, Jézus Krisztus az életem Ura. Az Ő hatalma alá kívánok tartozni. Szeretnék mindent az Ő akarata szerint cselekedni.
Úr Jézus, köszönöm, hogy nem kételkedem a Te hatalmadban. Hadd szolgáljalak minden helyzetben! Ámen
134. zsoltár:
1.Úrnak szolgái mindnyájan, Áldjátok az Urat vígan, Kik az ő házában éjjel Vigyázván, vagytok hűséggel.
2. Felemelvén kezeteket, Dicsérjétek Istenteket, Szívből néki hálát adván, Őt áldjátok minduntalan!
3. Megáldjon téged az Isten A Sionról kegyelmesen, Ki teremtette az eget, A földet és mindeneket!
Augusztus 12. Kedd
Áldás, békesség!
Márk evangéliuma 12. rész 1-17. versei: „Jézus ekkor példázatokban kezdett szólni hozzájuk: "Egy ember szőlőt ültetett, körülkerítette, borsajtót ásott, és őrtornyot épített. Azután bérbe adta munkásoknak, és idegenbe távozott. Majd amikor eljött az ideje, elküldött a munkásokhoz egy szolgát, hogy megkapja a részét a szőlő terméséből. De azok megfogták a szolgát, megverték, és elküldték üres kézzel. Ismét elküldött hozzájuk egy másik szolgát, ezt meg fejbe verték, és meggyalázták. Újból küldött egy szolgát; ezt megölték, azután sok más szolgát is, akik közül némelyeket megvertek, másokat megöltek. Egy valakije volt még, a szeretett fia. Utoljára őt küldte el hozzájuk, mert így szólt: Fiamat meg fogják becsülni. A munkások azonban ezt mondták maguk között: Ez az örökös, gyertek, öljük meg, és mienk lesz az örökség! Megragadták, megölték, és kidobták a szőlőn kívülre. Mit tesz hát majd a szőlő ura? Eljön, és elveszíti a munkásokat, azután másoknak adja a szőlőt. Ezt az írást sem olvastátok: Az a kő, amelyet az építők megvetettek, az lett a sarokkő; az Úrtól lett ez, és csodálatos a mi szemünkben?" Ekkor szerették volna elfogni őt, de féltek a sokaságtól. Rájöttek ugyanis, hogy róluk mondta a példázatot. Ezért otthagyták őt, és elmentek. Elküldtek hozzá a farizeusok és a Heródes-pártiak közül néhányat, hogy szóval csalják tőrbe. Odamentek tehát, és így szóltak hozzá: "Mester, tudjuk, hogy igaz vagy, és nem tartasz senkitől, mert nem veszed figyelembe az emberek tekintélyét, hanem az igazsághoz ragaszkodva tanítod az Isten útját. Szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem? Fizessük-e, vagy ne fizessük? Ő pedig ismerve képmutatásukat, ezt mondta nekik: "Mit kísértetek engem? Hozzatok nekem egy dénárt, hogy megnézzem." Hoztak egyet, és akkor Jézus megkérdezte: "Kié ez a kép és ez a felirat?" Ők pedig így feleltek: "A császáré." Ekkor Jézus ezt mondta nekik: "Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené." És igen elcsodálkoztak rajta.”
Isten ránk bízta ezt a földet, hogy gondozzuk, termésével elszámoljunk Neki, hiszen az Övé. Milyen szolga vagyok Isten kertjében? Azt hiszem, hogy az enyém, s azt teszek vele, amit akarok? Szeretem az otthonomat. Amikor arra gondolok, hogy egy nap el kell hagynom, soha többé nem látom, akkor ez nem könnyű gondolat. Ugyanakkor a mai igéből meg kell látnom, hogy Isten ajándéka, és csak egy ideig az enyém, sőt számot kell adnom róla Istennek. Nem mindegy hát, hogy hogyan gondolkodom felőle. „Mid van, amit nem kaptál volna?” – olvassuk a Bibliában. S mink van, amit meg tudnánk tartani magunknak? Igazából semmi. Most nézzük a másik oldalt: „Egy valakije volt még, a szeretett fia.” Minden mást odaadott nekünk. Aztán azt az egyetlen szeretett FÚT is odaadta értünk. Mit őrizgetek hát magamnak? Az az EGYETLEN SZERETETT FIÚ az életét adta értem, hogy engem önző, nyomorult embert meghívhasson az Ő országába!
Uram, hadd nyissam mind a két kezem! Hadd ne tartogassak benne magamnak semmit! Hadd legyen Tied az életem, a munkám, a szívem és mindenem! Készíts engem a Te országodba! Ámen
Mért félig Tied a szívem, az életem? Mért félig, miért csak félig? Hiszen egészen Teneked adtam, maradék nélkül teljes magam. Most íme mégis visszaragadtam. Hűtlen az éjem, s nappalom, könyörülj rajtam, Jézusom!
Mért félig kerülöm el a bűn ajtaját? Mért félig, miért csak félig? Sajnálom én is, hogy megtagadtam sokszor Neved, és szégyelltelek. Nem jó így nékem megosztva élnem. Hűtlen az éjem, s nappalom, könyörülj rajtam, Jézusom!
Mért félig követem az utat, hol Te jársz? Mért félig, miért csak félig? Magam is látom, nem ez az élet, ami betölti napjaimat. Idegen tűzben égek el, érzem. Hűtlen az éjem, s nappalom, könyörülj rajtam, Jézusom!
Nem félig állt a kereszted a Golgotán. Nem félig, nem is csak félig. Vállaltad értem teljes egészen bűneim súlyát, ítéletét. Mit adok érte oda cserébe?! Hűtlen az éjem, s nappalom, könyörülj rajtam, Jézusom! (Vándor Gyula)
Augusztus 13. Szerda
Áldás, békesség!
Márk evangéliuma 12. rész 18-27. versei: „Ezután szadduceusok is jöttek hozzá, akik azt mondják, hogy nincs feltámadás, és ezt kérdezték tőle: "Mester, Mózes előírta nekünk, hogyha valakinek a testvére meghal, és asszonyt hagy hátra, de nem hagy gyermeket, akkor a testvére vegye el az asszonyt, és támasszon utódot az ő testvérének. Volt hét testvér. Az első megnősült, és amikor meghalt, nem hagyott utódot. A második is elvette az asszonyt, és meghalt úgy, hogy ő sem hagyott utódot. Ugyanígy történt a harmadikkal is, és a hét közül egy sem hagyott utódot. Végül meghalt az asszony is. A feltámadáskor, amikor majd ezek feltámadnak, melyiké lesz az asszony? Mert mind a hétnek a felesége volt." Jézus ezt mondta nekik: "Vajon nem azért tévelyegtek-e, mert nem ismeritek az Írásokat, sem az Isten hatalmát? Mert az emberek amikor már feltámadtak a halálból, nem nősülnek, férjhez sem mennek, hanem olyanok, mint az angyalok a mennyekben. Arról pedig, hogy feltámadnak a halottak, vajon nem olvastátok Mózes könyvében, hogy mit mondott neki Isten a csipkebokornál: Én vagyok Ábrahám Istene és Izsák Istene és Jákób Istene? Az Isten nem a holtak Istene, hanem az élőké. Ti tehát nagyon tévelyegtek."”
Nagy bajban vagyok, ha nem ismerem az Írásokat, és nem ismerem Isten hatalmát! Akkor ugyanis csak kitalálok magamnak valamit. Olyannak gondolom Istent, Mennyországot, örök életet, amilyennek elképzelem magamnak. Csakhogy a képzeletem csak az én gondolataimat tartalmazza. A Bibliában pedig ezt olvasom: „Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok, és nem a ti útaitok az én útaim, így szól az Úr! Mert amint magasabbak az egek a földnél, akképen magasabbak az én útaim útaitoknál, és gondolataim gondolataitoknál!” (Ésaiás 55:8,9.) Vegyem hát nagyon komolyan azt a keveset, amit Isten Igéje mond az örök életről, a kárhozatról, a feltámadásról, arról, hogy hogyan üdvözülhetek. Ne csapjam be magamat, és ne csapjak be másokat.
Uram, kérlek, nyisd meg a szívem, hogy mindig lássa, értse, befogadja, s élje azt, amit Te tanítasz Igédben! Ámen
797. ének:
1.Ó, Ábrahám Ura, Hadd áldjuk szent neved, Mert mindenható vagy és örök szeretet. Nagy Isten a neved, Ezt vallja föld és ég, Csak téged illet tisztelet és dicsőség.
2. Ó, Ábrahám Ura, Ím, hallom szent szavad; Csak azt az üdvöt keresem, mit kezed ad. A múló földi jót És vágyát elhagyom, S őt választom, ki őrizőm és pásztorom.
3. Ó, Ábrahám Ura, Szent kegyelmed nekem Az én örömöm, utamon ez vezessen. Te barátod lettem, Én Istenem te vagy: Tarts meg a Jézus véréért, és üdvöt adj!
4. Megesküvél, Uram, És igédben bízom, Hogy égbe viszed gyermeked sasszárnyakon. Meglátom Jézusom, És áldom hatalmát, Szent kegyelmének éneklek halleluját.
Augusztus 14. Csütörtök
Áldás, békesség!
Márk evangéliuma 12. rész 28-34. versei: „Ekkor odament az írástudók közül egy, aki hallotta őket vitázni, és mivel tudta, hogy Jézus jól megfelelt nekik, megkérdezte tőle: "Melyik a legfőbb az összes parancsolat közül?" Jézus így válaszolt: "A legfőbb ez: Halljad, Izráel, az Úr, a mi Istenünk, egy Úr, és szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és teljes erődből. A második ez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincsen más, ezeknél nagyobb parancsolat." Az írástudó ezt mondta neki: "Jól van, Mester, helyesen mondtad, hogy egy Isten van, és rajta kívül nincsen más; és ha szeretjük őt teljes szívünkből, teljes elménkből és teljes erőnkből, és ha szeretjük felebarátunkat, mint magunkat, sokkal több az minden égő- és véresáldozatnál." Jézus pedig, amikor látta, hogy értelmesen felelt, ezt mondta neki: "Nem vagy messze az Isten országától." És többé senki sem merte őt megkérdezni.”
Én akarom vizsgáztatni Jézust, vagy Ő vizsgáztat engem? Nagy bajban vagyok, ha én akarom vizsgáztatni Őt. Még nagyobb bajban, ha kiderül, hogy bizonyos pontokban egyet értünk. Miért? Mert akkor azt hiszem, hogy rendben van az életem, hiszen én is azt vallom, hogy EGY ISTEN van. Na és szeretni is a legfontosabb. Akkor hát elvben egyet értünk. Mehetünk tovább… S akkor az Úr Jézus azt mondja: „Nem messze vagy az Isten országától.” Talán már a kapu előtt. De ha tovább megyek? Ha nem akarok bemenni? Ha nem tudom, hogy be kellene kérezkednem, mert különben kint maradok egészen és végérvényesen? Imádkozzunk érte, hogy Isten vonja magához egészen a lelkünket, hogy ne csak felületesen járkáljunk mellette, hanem Vele éljünk!
Úr Jézus, kérlek, ne engedd, hogy felületesen, éppen csak érintve járkáljak melletted, azt gondolván, hogy ez így jó. Hadd szeresselek teljes szívemből, teljes lelkemből, teljes elmémből, és teljes erőmből. Ámen
130. zsoltár:
1.Tehozzád teljes szívből Kiáltok szüntelen: E siralmas mélységből Hallgass meg, Úr Isten! Nyisd meg te füleidet, Midőn téged hívlak, Tekintsd meg én ügyemet, Mert régen óhajtlak.
2. Ha, Uram, bűnünk szerint Minket büntetnél meg: Uram, e világ szerint Ki állhatna úgy meg? De a te irgalmad nagy A téged félőkön, És igen türelmes vagy, Hogy dicsérjen minden.
3. Énnékem reménységem Vagyon csak Istenben, És bízik az én szívem Ő szent igéjében. Én lelkem erős hittel Az Urat óhajtja, Mint a virrasztó éjjel A virradtát várja.
Augusztus 15. Péntek
Áldás, békesség!
Márk evangéliuma 12. rész 35-44. versei: „Amikor Jézus a templomban tanított, ezt a kérdést vetette fel: "Hogyan mondhatják az írástudók, hogy a Krisztus a Dávid Fia? Maga Dávid mondta ezt a Szentlélek által: Így szólt az Úr az én uramhoz: Ülj a jobb kezem felől, amíg lábad alá nem vetem ellenségeidet. Ha tehát maga Dávid mondja őt Urának, akkor hogyan lehet a Fia?" A nagy sokaság szívesen hallgatta őt. Tanítás közben így szólt Jézus: "Őrizkedjetek az írástudóktól, akik szeretnek hosszú köntösben járni, és szeretik, ha köszöntik őket a tereken, szeretnek a főhelyeken ülni a zsinagógákban és az asztalfőn a lakomákon; felemésztik az özvegyek házát, és színlelésből hosszan imádkoznak: ezekre vár a legsúlyosabb ítélet." Amikor Jézus leült a templomi persellyel szemben, nézte, hogyan dobja a pénzt a sokaság a perselybe. Sok gazdag sokat dobott bele, egy szegény özvegyasszony pedig odamenve beledobott két fillért, azaz egy krajcárt. Jézus odahívta tanítványait, és ezt mondta nekik: "Bizony, mondom néktek, hogy ez a szegény özvegyasszony mindenkinél többet dobott a perselybe. Mert mindannyian fölöslegükből dobtak, ő azonban szegénységéből mindazt beledobta, amije csak volt, az egész vagyonát."”
Három történet egy csokorba kötve: Kié a szívem?
1. A szavaimmal vallom: Uram nekem Krisztus? Dávid király urának vallotta. Én is azt teszem.
2. Az életem, a tetteim, az előre meg nem szervezhető pillanatok mit mondanak? Uram nekem Krisztus, vagy szeretek a magam gondolatai alapján dönteni, cselekedni? Szeretem az elismerést, a megbecsülést?
3. A pénztárcámnak ura Krisztus? Az anyagi javaim felett én döntök, adok valamit a perselybe, hogy mások meg ne szóljanak, vagy mindenem Jézusé? Vállalom-e azt is, ami „erőmön felülinek” látszik?
Úr Jézus Teneked adom a szívem. Te legyél Úr az életem minden területén. Ámen
206. ének:
1.Egek nagy Királya, magasztalunk téged, Térjen nevedre dicséret! Mulandó és gyarló életünk átjárja Végtelen kegyelmed árja. Jöjj, segíts, jóra ints; Rólad zengjen nyelvünk, vígan énekeljünk!
2. Dicsérjed, világom, Alkotód hatalmát, Mindenek felett uralmát! Hirdesse a csillag ránk sugárzó fénye, Mily csodás az Isten lénye! Nagy égbolt, nap és hold, Kik ott fennen jártok: ti is Őt áldjátok!
3. Zengjen minden szívben boldog hálaének A világ Teremtőjének! Nagy kegyelmessége gondot visel rólunk, Számontartja minden dolgunk. Égben fenn, földön lenn Áldassék jósága, nagy irgalmassága!
4. Halleluját zengve, magasztalva áldjad Krisztus által jó Atyádat! HA AZ ISTENT ÉLŐ, IGAZ HITTEL FÉLED, ÉS A SZÍVED JÉZUSÉ LETT: BOLDOGSÁG, ÜDV VÁR RÁD FENN AZ ÉG HONÁBAN, HÓFEHÉR RUHÁBAN.
Augusztus 16. Szombat
Áldás, békesség!
Márk evangéliuma 13. rész 1-20. versei: „Amikor Jézus kifelé ment a templomból, egyik tanítványa így szólt hozzá: "Mester, nézd, mekkora kövek és mekkora épületek!" Jézus ezt mondta neki: "Látod ezeket a nagy épületeket? Nem marad itt kő kövön, amit le ne rombolnának." Amikor azután az Olajfák hegyén ült, a templommal átellenben, maguk között megkérdezte tőle Péter, Jakab, János és András: "Mondd meg nekünk, mikor lesz ez, és mi lesz annak a jele, amikor mindez beteljesedik?" Jézus pedig így kezdett beszélni hozzájuk: "Vigyázzatok, hogy meg ne tévesszen valaki titeket. Sokan jönnek majd az én nevemben, és azt mondják: Én vagyok! - és sokakat megtévesztenek. Amikor pedig háborúk zaját vagy háborúk hírét halljátok, meg ne rémüljetek! Ennek meg kell lennie, de ez még nem a vég. Mert nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad, többfelé földrengések és éhínségek lesznek: a vajúdás kínjainak a kezdete mindez!" "Ti pedig vigyázzatok magatokra: mert bíróságoknak adnak át titeket, zsinagógákban vernek meg, helytartók és királyok elé állítanak énértem, bizonyságul nekik. Előbb azonban minden nép között hirdetni kell az evangéliumot. Amikor pedig elhurcolnak és átadnak titeket, ne aggódjatok előre, hogy mit mondjatok, hanem ami megadatik nektek abban az órában, azt mondjátok, mert nem ti vagytok, akik szóltok, hanem a Szentlélek. Akkor testvér a testvérét, apa a gyermekét adja majd halálra, gyermekek támadnak szüleik ellen, és vesztüket okozzák, és mindenki gyűlöl majd titeket az én nevemért; de aki mindvégig kitart, az üdvözül." "Amikor pedig meglátjátok a pusztító utálatosságot ott állni, ahol nem volna szabad - aki olvassa, értse meg! -, akkor, akik Júdeában vannak, meneküljenek a hegyekbe, aki a ház tetején van, ne szálljon le, és ne menjen be, hogy kihozzon valamit a házából, és aki a mezőn van, ne térjen vissza, hogy a ruháját elhozza. Jaj a terhes és a szoptatós anyáknak azokban a napokban! Imádkozzatok, hogy ne télen legyen ez, mert azokban a napokban olyan nyomorúság lesz, amilyen az Isten által teremtett világ kezdete óta egészen mostanáig nem volt, és nem is lesz; és ha az Úr nem rövidítené meg azokat a napokat, nem menekülne meg egyetlen halandó sem; a választottakért azonban, akiket Ő kiválasztott, megrövidítette azokat a napokat."”
Az én szemem is megakad épületek szépségén. Én is szeretem csodálni a templomunkat. Jó, ha szem előtt tartom, hogy mindez nem maradandó. „A világ pedig elmúlik, és annak kívánsága is; de aki Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké.” (1János 2:17) A szeretett épületek nem maradandóak. A maradandóra készüljek. Méghozzá tudva azt, hogy sok-sok bántás, fájdalom, kín övezi az utat. „De egy út van csupán, így hát előre bátran, keresztül minden gáton hű Mesterünk után.”
1.A szívem, Jézus, már a Tiéd Csak Benned bízom én. Ha szódat hallom, drága Igéd, Rám ragyog a fény. Tenger mélye rejti bűnöm, Mind Te vetted el. Új lélekkel énekelem: Szép az életem!
2. A lelkem, Jézus, már a Tiéd, A célt már jól tudom, Csak Véled jár és Te vezeted Végig az úton. Mindig tartod két kezemet, Nincs már félelem, Boldog szívvel mondhatom el: Szép az életem!
3. Az éltem, Jézus, már a Tiéd, Csak Benned bízom én, Hisz érted él, Te szórhatod szét Gyertyám kis fényét. Mocskát, szennyét mind lemosod, Mily nagy kegyelem! Jézus Krisztus, megköszönöm, Hogy szép az életem. (Vándor Gyula)
Augusztus 17. Vasárnap
Áldás, békesség!
Márk evangéliuma 13. rész 21-37. versei: „"Ha valaki akkor ezt mondja nektek: Nézd, itt a Krisztus! - vagy: Nézd, ott van! Ne higgyétek! Mert hamis krisztusok és hamis próféták jelennek majd meg, jeleket és csodákat tesznek, hogy ha lehet, megtévesszék a választottakat. Ti azonban vigyázzatok: előre megmondtam nektek mindent!" "Azokban a napokban pedig, ama nyomorúság után, a nap elsötétedik, a hold nem fénylik, a csillagok lehullanak az égről, és az egek tartóerői megrendülnek. És akkor meglátják az Emberfiát eljönni a felhőkön, nagy hatalommal és dicsőséggel; és akkor elküldi az angyalokat, és összegyűjti választottait a világ négy tájáról, a föld sarkától az ég sarkáig." "Tanuljátok meg a fügefáról vett példázatot: amikor már zsendül az ága, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár. Így ti is, amikor meglátjátok, hogy ezek történnek, tudjátok meg, hogy közel van ő, az ajtó előtt. Bizony, mondom néktek, hogy nem múlik el ez a nemzedék, amíg mindez végbe nem megy. Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el." "Azt a napot viszont, vagy azt az órát senki sem tudja, sem az angyalok az égben, sem a Fiú, hanem csak az Atya. Vigyázzatok, legyetek ébren, mert nem tudjátok, mikor jön el az az idő! Ahogy az idegenbe készülő ember, amikor elhagyta házát, átadta szolgáinak a hatalmat, és kiadta mindenkinek a maga munkáját, az ajtóőrnek is megparancsolta, hogy vigyázzon. Vigyázzatok tehát, mert nem tudjátok, mikor jön meg a ház ura; lehet este vagy éjfélkor, kakasszókor vagy reggel: nehogy, amikor hirtelen megjön, alva találjon benneteket! Amit pedig nektek mondok, azt mindenkinek mondom: Vigyázzatok!"”
„Vigyázzatok!” Tele van a világ álságos hitető beszéddel! Hamis prófétákkal, hamis krisztusokkal, hamis tanításokkal. A céljuk az, hogy meg ne találd Testvérem, az üdvösség útját! A mi célunk pedig az, hogy megérkezhessünk a Mennybe. Senki más nem tud erről soha, semmilyen időben hiteleset mondani, csak Ő, Aki onnan jött közénk, Jézus Krisztus. Ő, Aki kínhalált szenvedett helyetted is, a te bűneid miatt is, azért, hogy ha hiszel Őbenne, el ne vessz, hanem örök életed lehessen. Azt olvasd, s azt vedd nagyon komolyan, amit Ő mondott, ami a Bibliába leíratott minderről.
Uram, köszönöm, hogy kapaszkodhatok a Te igédbe, a Te ígéretedbe. Áldalak, Uram. Ámen
Uram, Tehozzád futok, Élő vízre szomjazom, Közelséged ó mily jó énnekem. Kérlek, ne menj el tőlem, Légy mindig segítségem, Úgy kívánlak Téged, Istenem. Én pedig szüntelen remélek, Egyre jobban dicsérlek, Ajkam beszéli a Te igazságodat. Hadd legyen most a dalom Jó illat oltárodon, Nagyon szeretlek Téged, Nagyon szeretlek Téged, Nagyon szeretlek Téged, Jézusom!