2024.08.26-09.01.
Augusztus 26. Hétfő
Áldás, békesség!
Máté evangéliuma 16. rész 21-23. versei: „Ettől fogva kezdte el Jézus Krisztus mondani tanítványainak, hogy Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie a vénektől, főpapoktól és írástudóktól, meg kell öletnie, de harmadnapon fel kell támadnia. Péter ekkor magához vonta őt, és feddeni kezdte: "Isten mentsen, Uram, ez nem történhet meg veled!" Ő pedig megfordult, és így szólt Péterhez: "Távozz tőlem, Sátán, botránkoztatsz engem, mert nem az Isten szerint gondolkozol, hanem az emberek szerint."”
„Ettől fogva.” Attól, amikor Péter kimondja, hogy Te vagy a Krisztus. Ha már tudom, hiszem, hogy Jézus a Krisztus, a megígért Isten Fia, akkor tisztán kell látnom. Tudnom kell, hogy nem az én álmaimat beteljesíteni (kiszolgálni) jött, hanem Istentől kapott küldetését betölteni. Felvenni a keresztet, szenvedni, meghalni. Értem. Érted. Helyettem. Helyetted. Péter ezt nem érti. Ő másképp képzeli el a Krisztust. Dicsőséges Királynak. Jaj, vigyázzunk, hogy ne a magunk álmaiba öltöztessük Krisztust! Az álmodozásunkból mielőbb fel kell ébrednünk! Jézus szól: „Ő azonban megfordult, és azt mondta Péternek: »Távozz előlem, Sátán! Botrány vagy nekem, mert nem Isten dolgaival törődsz, hanem az emberekével!« Dr. Gyökössy Endre így fordítja ezt a mondatot: „Ő azonban megfordult, és azt mondta Péternek: »Menj a hátam mögé! Sátán, botrány vagy nekem, mert nem Isten dolgaival törődsz, hanem az emberekével!« Péter, te állj mögém, mert a Sátán magával sodor különben. Ma hozzánk szól: „Állj mögém! Akarj a védelmemben lenni! Ne a magad álmait hajszold! Fogadd el Isten akaratát! Különben elsodor a Sátán.”
Úr Jézus, sokszor nem értem az akaratodat, de szeretném akkor is meghajtani előtte a fejem, ha nem értem. Segíts, kérlek, ebben! Ámen
519. ének:
Jézus, ki a sírban valál, Általad meghalt a halál, Az élet pedig feltámadott, Mert szent tested meg nem rothadott. Él a Jézus, a mi fejünk, Keresztyének, énekeljünk, Ülvén húsvét ünnepeket, Új győzedelmi éneket.
Hol van, koporsó, hatalmad? Elveszett nyert diadalmad. Hová lett, ó, halál, a fullánk, Melyet fensz már régóta reánk? Már nem rettegünk miatta, Mert Jézus meghódoltatta Ama félelmek királyát, Megnyitván sírjának száját.
Nincs már szívem félelmére Nézni sírom fenekére, Mert látom Jézus példájából, Mi lehet a holtak porából. Szűnjetek meg, kétségeim, Változzatok, félelmeim, Reménységgé, örömökké, Mert nem alszom el örökké.
Sőt, hiszem, hogy e tört cserép Edény leend még egyszer ép, És tetemim megépíttetnek, Bár veséim megemésztetnek. Gyalázat elvettetésem, De pompás lesz kikelésem, Új eget látván ezekkel Az újra megnyílt szemekkel.
JÉZUS, SEGÍTS ENGEM EBBEN, HOGY ÉLTEM FOLYJÉK SZENTEBBEN, ÉS HOGY NE MENJEK ÍTÉLETRE, TÁMASSZ FEL ENGEM ÚJ ÉLETRE. A TE LELKEDNEK EREJE AZ ÚJ ÉLETNEK KÚTFEJE; HOGY HADD LEGYEK ÉLŐ SZEMÉLY, LELKED ÁLTAL ÉNBENNEM ÉLJ!
Augusztrus 27. Kedd
Áldás, békesség!
Máté evangéliuma 16. rész 24-28. versei: „Akkor Jézus ezt mondta tanítványainak: "Ha valaki én utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem. Mert aki meg akarja menteni az életét, elveszti, aki pedig elveszti az életét énértem, megtalálja. Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall? Vagy mit adhat az ember váltságdíjul a lelkéért? Mert eljön az Emberfia Atyja dicsőségében angyalaival együtt, és akkor megfizet mindenkinek cselekedetei szerint. Bizony, mondom néktek, hogy vannak az itt állók között némelyek, akik nem ízlelik meg a halált addig, amíg meg nem látják az Emberfiát, amint eljön az ő országával."”
Keskeny ösvényen, nehéz terepen haladók a vezető mögött, annak nyomába lépve mennek. Aki Jézust akarja követni, az, az Ő nyomában, mögötte halad. Figyel minden lépésére, hogy ne tévedjen el. Aki mocsaras vidéken nem a vezető nyomába lép, azt lehúzza, elnyeli a mocsár. Úgy figyelek arra, amit Jézus mond, mint aki tudja, hogy az élete függ ezen? Aki Krisztust követi, az a kereszthordozásban is követi Őt. „Aki szereti a keresztre feszített Jézust, annak hasonlóvá kell válnia hozzá a kereszthordozásban.” (Akvilai Teréz) „Aki Jézus nyomában akar járni, vele közösségben élni, annak meg kell tagadnia önmagát, saját elképzeléseit, álmait le kell tennie. Az énünk halála azonban egyetlen út az igazi életre.” (dr. Ablonczy Dániel) „Nektek nemcsak az adatott meg a Krisztusért, hogy higgyetek benne, hanem az is, hogy szenvedjetek érte.” (Filippi 1:29.) „Az emberélet keresztjei olyanok, mint kottában a keresztek, fölemelnek.” (Beethoven) „A szenvedés az élet magasiskolája, aki végigjárja, megérlelődik.” (Ungár Aladár)
Uram, szeretnék mindig a nyomodban járni a legnehezebb terepen is. Ámen
724. ének:
Jézus, nyájas és szelíd, Láss meg engemet, Hallgassad meg, hű Megváltóm, gyermekedet!
Bűnöm láncát oldja fel Kegyelmed s a hit; Törjed össze balga szívem bálványait!
Szabadságot adj nekem És tiszta szívet, Vonj magadhoz, Jézusom, hogy járjak veled!
Vezess engem utadon: Magad légy az út, Melyen lelkem a halálból életre jut.
Jézus, nyájas és szelíd, Láss meg engemet: El ne engedd, hű Megváltóm, már kezemet!
Én még mit sem tudtam Rólad, Te már akkor szerettél. Anyám méhétől fogva rám gondot viseltél. A magam útját jártam, mikor szelíden hívtál, A szívemre beszéltél és megváltoztattál. Jézus, Te vagy minden álmom, éjszakám és nappalom. Te vagy igaz szó a számban, az én hajnalcsillagom. Jézus, Te vagy minden kincsem, sokat jelentesz nekem. Köszönöm, hogy minden nap megtart a kegyelem.
Engedd meg, hogy mindig itt maradjak lábaid előtt, Hogy nézhesselek Téged és nyerjek új erőt. Meggyógyul a lelkem, megváltozik életem,Ha jelenlétedben ruhádat megérinthetem. Jézus, Te vagy minden álmom, éjszakám és nappalom. Te vagy igaz szó a számban, az én hajnalcsillagom. Jézus, Te vagy minden kincsem, sokat jelentesz nekem. Köszönöm, hogy minden nap megtart a kegyelem.
Augusztus 28. Szerda
Áldás, békesség!
Máté evangéliuma 17. rész 1-13. versei: „Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és testvérét, Jánost, és felvitte őket külön egy magas hegyre. És szemük láttára elváltozott: arca fénylett, mint a nap, ruhája pedig fehéren ragyogott, mint a fény. És íme, megjelent előttük Mózes és Illés, és beszélgettek Jézussal. Péter ekkor megszólalt, és ezt mondta Jézusnak: "Uram, jó nekünk itt lennünk. Ha akarod, készítek itt három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek és egyet Illésnek." Még beszélt, amikor íme, fényes felhő árnyékolta be őket, és hang hallatszott a felhőből: "Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm, reá hallgassatok!" Amikor a tanítványok ezt hallották, arcra borultak, és nagy félelem fogta el őket. Ekkor Jézus odament, megérintette őket, és így szólt hozzájuk: "Keljetek fel, és ne féljetek!" Amikor föltekintettek, senkit sem láttak, csak Jézust egyedül. Miközben jöttek lefelé a hegyről, megparancsolta nekik Jézus: "Senkinek se mondjátok el ezt a látomást, amíg fel nem támad az Emberfia a halottak közül." Erre megkérdezték tőle tanítványai: "Miért mondják akkor az írástudók, hogy Illésnek kell előbb eljönnie?" Ő így válaszolt: "Illés valóban eljön, és helyreállít mindent. Mondom nektek, hogy Illés már eljött, de nem ismerték fel, hanem azt tették vele, amit csak akartak: így fog szenvedni tőlük az Emberfia is." Ekkor megértették a tanítványok, hogy Keresztelő Jánosról beszélt nekik.”
Talán mindannyian átéltük a csodát egy istentiszteleten, bibliaórán, áhítaton, a Biblia olvasása közben, akkor, amikor imádkoztunk, hogy „Jó nekünk itt lennünk. Maradjunk itt örökre.” De a pillanat elmúlik. Hiszem, ott fenn a Mennyben nem fog. Ott nem nekünk kell sátrat építeni, hanem a helyet Jézus Krisztus készíti nekünk: „Az én Atyám házában sok lakóhely van. Elmegyek, hogy helyet készítsek nektek.” Micsoda ajándék! Addig azonban mennünk kell, viharokon, nehézségeken keresztül beszélni a csodáról, Isten irántunk való mérhetetlen szerelméről.
Úr Jézus, köszönöm, hogy hihetem, hogy nekem is készítesz hajlékot Atyád házában. Köszönöm, hogy alázattal, hittel készülhetek Hozzád. Áldalak, Uram. Ámen
726. ének:
1.Jöjj, királyom, Jézusom! Szívem, íme, megnyitom. A gonosztól óvj te meg, Meg ne rontson engemet.
2. Véreddel, mely el-kifolyt, Mosd le rólam, ami folt; Élet útját megmutasd, Én meg nem találom azt.
3. Gyógyítsd meg sok nyavalyám, Enyhíts szívem bánatán; Kétség, gond ha gyötrenek, Biztasd nádszál hitemet.
4. Van hatalmad rá, tudom, Míveld, édes Jézusom: Hit, remény és szeretet Töltse be a szívemet.
5. A KERESZTET TE ADOD, ADJ HOZZÁ ALÁZATOT: HORDJAM OLYAN CSENDESEN, MINT EGYKOR TE, MESTEREM.
6. MAJD HA VÉGET ÉR A HARC S MEGPIHENTETNI AKARSZ: MEGRAGADOM JOBBODAT, S MENNYORSZÁGOD BÉFOGAD.
Augusztus 29. Csütörtök
Áldás, békesség!
Máté evangéliuma 17. rész 14-21. versei: „Amikor a sokasághoz értek, odament hozzá egy ember, térdre borult előtte, és ezt mondta: "Uram, könyörülj a fiamon, mert holdkóros, és nagyon szenved, mert gyakran esik a tűzbe, gyakran a vízbe is. Elhoztam őt tanítványaidhoz, de nem tudták meggyógyítani." Jézus erre így válaszolt: "Ó, hitetlen és elfajult nemzedék, meddig leszek még veletek? Meddig szenvedlek még titeket? Hozzátok őt ide!" Ekkor Jézus rákiáltott, és kiment abból az ördög, a gyermek pedig meggyógyult még abban az órában. Akkor a tanítványok külön odamentek Jézushoz, és megkérdezték: "Mi miért nem tudtuk kiűzni?" Ő így válaszolt: "Kishitűségetek miatt. Bizony mondom néktek: ha akkora hitetek volna, mint egy mustármag, és azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen oda! - odamenne, és semmi sem volna nektek lehetetlen. ( Ez a fajta pedig nem távozik el, csak imádságra és böjtölésre.)"”
„Ó, hit nélküli, kificamodott nemzedék!” De szeretjük ezt mondani! Megváltozott a világ! Mások az emberek! De sokszor hallgattam: ma nem olyanok, mint régen! A probléma csak azzal van, hogy Jézus Krisztus nem a világról, nem az emberekről, hanem a tanítványairól beszél. Rólunk. Rólam és rólad. Hit nélküli, kificamodott vagyok, amikor nem merem, nem tudom azt cselekedni, mondani, amit Isten bízott rám. Gróf Nádasdy Pál Németországban a halálos ágyán lelkészt hívatott magához. Amikor a lelkész elment, a gróf úr mosolyogva mondta a családjának: „Mennyire fél ez a lelkész a halálról beszélni.” Bizony kificamodott, hitetlen vagyok, amikor nem Istent szolgálom a szavaimmal, tetteimmel. Ehhez viszont arra van szükség, hogy imádságos kapcsolatunk legyen Istennel. A magunk akaratából semmit nem tudunk jól üdvösségre vivően cselekedni. De szabad nekünk is komolyan venni az Úr Jézus bátorítását: szabad imádkoznunk. Sőt ez az egyetlen lehetőségünk. Tegyük hát naponta.
Uram, köszönöm, hogy azért küldtél ebbe a világba, hogy másokért éljek. Köszönöm, hogy naponta kérhetem hozzá a Te segítségedet. Kérlek, ne engedd, hogy nélküled vágjak bele bármilyen munkába. Ámen
799. ének:
Mindig velem, Uram, mindig velem, Még ha nem láthat is gyarló szemem! Azért ez énekem: Velem van Istenem, Velem van Istenem, mindig velem.
Megmondtad, ó, Uram, híveidnek: Szívükbe küldöd el Szentlelkedet. Templomoddá engem tégy hát, és légy velem, Tégy hát, és légy velem, mindig velem!
Én megfeszíttetem együtt veled, Bennem már csak te élsz: elvégezted. Hitből van életem, Jézus jár énvelem, Jézus jár énvelem, mindig velem.
Bánat vagy félelem, kétség ha jő, Hű karja átölel, oltalmaz ő. Nappal s bús éjjelen az Úr mindig velem, Az Úr mindig velem, mindig velem.
Ha lelkem a halál völgyébe ér: Ott is te vagy velem, mit féljek én? Vessződ megvéd engem. Velem vagy, Istenem, Velem vagy, Istenem, mindig velem.
Ha otthon egykoron megláthatlak, Hol többé bűn, halál nem árthatnak, Ezt zengem szüntelen: Velem az Úr, velem, Velem az Úr, velem, mindig velem!
Augusztus 30. Péntek
Áldás, békesség!
Máté evangéliuma 17. rész 22-27. versei: „Amikor újra együtt voltak Galileában, így szólt hozzájuk Jézus: "Az Emberfia emberek kezébe adatik, megölik, de a harmadik napon feltámad." Ekkor igen elszomorodtak. Amikor Kapernaumba értek, odamentek Péterhez azok, akik a templomadót szedték, és megkérdezték tőle: "A ti mesteretek nem fizet templomadót?" "De igen" - felelte. Amikor bement a házba, Jézus megelőzte, és így szólt: "Mit gondolsz, Simon, a földi királyok kiktől szednek vámot vagy adót: fiaiktól-e vagy az idegenektől?" Miután így felelt: "Az idegenektől", Jézus ezt mondta neki: "Akkor tehát a fiak szabadok. De hogy ne botránkoztassuk meg őket, menj a tengerhez, vesd be a horgot, és fogd ki az első halat, amely ráakad. Amikor felnyitod a száját, találsz benne egy ezüstpénzt, vedd ki, és add oda nekik értem és érted."”
"Az Emberfia emberek kezébe adatik, megölik, de a harmadik napon feltámad." Igen, végtelenül elszomorít ez a mondat. Úgy tűnik, mintha egy kikerülhetetlen végzet lenne, ami ellen nem lehet semmit tenni. És akkor nézem az eredeti görög nyelven: μέλλω - 1. készül, szándékozik; 2. kell. Vagyis az Úr Jézus készült erre a rettenetre. Szándékozott szenvedni és meghalni értem, helyettem, miattam. Nem rákényszerítették. Ő vállalta. Értem. Egy énekünkben énekeljük: „Életét maga letette önként és jó kedvéből. Azt maga ismét felvette isteni erejéből.”
Ó, de fáj, hogy ennek így kellett történnie. Helyénvaló a szomorúságunk miatta. DE! a tanítványok egyrészt szeretett Mesterüket féltették, másrészt a saját álmaik összedőlését. Nem így képzelték el… S amikor mi szomorkodunk, miért tesszük? Féltjük magunkat, szeretteinket? Nem így képzeltük el a keresztyén életünket? Nem ezért kellene „kiborulásig” szomorkodnunk. Magunk miatt kellene. Azért, mert: „jaj, vétkeimmel vertelek keresztre. Amit Te szenvedsz, Jézus, én okoztam. Fejedre hoztam.”
Úr Jézus! Végtelenül fáj, hogy neked azért kellett úgy döntened, hogy meghalsz ott a kereszten helyettem, hogy nekem ne kelljen kárhozatra jutnom. Hálás szívvel szeretnélek ezért egész életemben szolgálni. Ámen
713. ének:
1.Amint vagyok – sok bűn alatt, De hallva hívó hangodat, Ki értem áldozád magad –, Fogadj el, Jézusom!
2. Amint vagyok – nem várva, hogy Lelkemnek terhe, szennye fogy, Te, aki megtisztíthatod –, Fogadj el, Jézusom!
3. Amint vagyok – bár gyötrelem S kétség rágódik lelkemen, Kívül harc, bennem félelem –, Fogadj el, Jézusom!
4. Amint vagyok – vak és szegény, Hogy kincset leljek benned én, S derüljön éjszakámra fény –, Fogadj el, Jézusom!
5. Amint vagyok – nincs semmi gát, Kegyelmed mit ne törne át; Hadd bízza lelkem rád magát –, Fogadj el, Jézusom!
6. Amint vagyok – hogy a te szent Szerelmed tudjam, mit jelent Már itt s majd egykor odafent –, Fogadj el, Jézusom!
Augusztus 31. Szombat
Áldás, békesség!
Máté evangéliuma 18. rész 1-10. versei: „Abban az órában odamentek a tanítványok Jézushoz, és megkérdezték tőle: "Ki a nagyobb a mennyek országában?" Jézus odahívott egy kisgyermeket, közéjük állította, és ezt mondta: "Bizony, mondom néktek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába. Aki tehát megalázza magát, mint ez a kisgyermek, az a nagyobb a mennyek országában. És aki befogad egy ilyen kisgyermeket az én nevemben, az engem fogad be. Aki pedig megbotránkoztat egyet e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakába, és a tenger mélyébe vetik. Jaj a világnak a botránkozások miatt! Mert szükséges, hogy botránkozások történjenek, de jaj annak az embernek, aki megbotránkoztat." "Ha a kezed vagy lábad botránkoztat meg téged, vágd le, és dobd el magadtól: jobb neked, ha csonkán vagy sántán mégy be az életre, mint ha két kézzel vagy két lábbal vettetel az örök tűzre. Ha pedig a szemed botránkoztat meg téged, vájd ki, és dobd el magadtól: jobb neked, ha félszemmel mégy be az életre, mint ha két szemmel vettetel a gyehenna tüzére." "Vigyázzatok, hogy egyet se vessetek meg e kicsinyek közül, mert mondom nektek, hogy angyalaik mindenkor látják a mennyben az én mennyei Atyám arcát."”
„Ki a nagyobb?” Nagyra vágyunk mindannyian. Általában titkoljuk. Tudjuk, nem illik. Aztán, ha valaki megaláz, akkor bizony azonnal feltámad az énünk, s kiderül, hogy alázatosságunk nem volt az igazi. Sajnos. Jó hát, ha megszívleljük, amit az Úr Jézus ma mond a tanítványainak, nekünk:
Ki a nagyobb? Aki gyermeki szívvel, gyermeki hittel csodálkozik rá Isten szavaira, s engedelmeskedik is annak azonnal. Nem kérdi, hogy miért? Nem mondja, hogy de… Egész lelkével tudja, hogy Mennyei Atyja akarata az egyetlen helyes akarat.
Ki a nagyobb? Aki 180 fokos fordulatot vesz a maga önzéséből, megtér, és engedi, hogy Isten vezesse minden dolgában.
Ki a nagyobb? Aki Isten szeretetével fordul minden kisgyermek felé. Aki nem mond, nem tesz a gyermek előtt semmi olyant, ami őt bűnre csábítaná.
Jaj nekünk, ha nagyok akarunk lenni, mert ezzel kizárjuk magunkat az Isten országából.
Uram, kérlek, őrizd meg a szívem a nagyravágyástól. Ámen
160. ének:
Fohászkodom hozzád, Uram, Istenem! Kérlek, kegyelmesen hallgass meg engem, Mert tebenned soha nem volt kétségem, Azért most is tehozzád esedezem.
Látod, Uram, igen megnyomorodtam. Előtted nagy nyavalyára jutottam, De míg te szent Istenségedben bíztam, Soha semmiben el nem hagyattattam.
Reménységem míg el nem fogyatkozott, A te ígéreted nálam nyilván volt, Hogy énnékem mind megadod azokat, Amiket én szívem tőled óhajtott.
Azért téged hívlak csak segítségre, És magamat nem is bízom senkire; Én lelkemet vigyed hálaadásra, És szívemet juttasd nagy vigasságra.
Irgalmasságodat mikor hallhatom, Mindjárt elfelejtem minden bánatom; Abban vagyon nékem nagy vigasságom, Bűneimnek bocsánatját hogy bírom.
Jelentsd nékem a te akaratodat, Fordítsd hozzám szent irgalmasságodat; Add meg nékem most, amit tőled várok, Ezért dicséretet örökké mondok.
Szeptember 1. Vasárnap
Áldás, békesség!
Máté evangéliuma 18. rész 11-14. versei: „(Mert az Emberfia azért jött, hogy megmentse, ami elveszett.) Mit gondoltok? Ha egy embernek száz juha van, és eltéved közülük egy, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a hegyekben, és nem megy-e el megkeresni az eltévedtet? Ha azután megtalálja, bizony mondom néktek, jobban örül neki, mint annak a kilencvenkilencnek, amelyik nem tévedt el. Ugyanígy a ti mennyei Atyátok sem akarja, hogy elvesszen egy is e kicsinyek közül.”
„Jézus szeret minden kicsi gyereket, Jézus szeret minden kicsi gyereket, Jézus szeret minden kicsi gyereket, Minden kicsi gyerek jöhet hozzá! Egy kicsi, két kicsi, három kicsi gyereket, Négy kicsi, öt kicsi, hat kicsi gyereket, Hét kicsi, nyolc kicsi, kilenc kicsi gyereket, Minden kicsi gyerek jöhet hozzá!” Nem akarja, hogy egy is elvesszen közülük. Megy értük, keresi őket, figyelmeztet bennünket, hogy útjukat ne álljuk a Menny felé mindenféle szavainkkal, tetteinkkel, haragunkkal, meggondolatlanságunkkal. Akár azzal is, hogy elhallgatjuk előttük mindazt, amit Isten országáról tudniuk kellene. Jézus fáradságot nem kímélve keresi a gyermekeket.
Ma új tanévet kezdünk. Minden hétköznap reggel harangszóval, mert Jézus szeret, és keres minden kicsi gyereket. Gyermekeinket, unokáinkat, szomszédokat, utcabélieket. Nem akarja, hogy elvesszenek. Várja őket reggeli áhítaton, várja a hittan órákon. Jézus várja őket, (nemcsak a hitoktató,) mert szereti őket, mert nem akarja, hogy közülük egy is elvesszen. Munkatársai, vagy akadályozói vagyunk ebben Jézusnak?
Uram, kérlek, adj erőt, hogy naponta imádkozzam a gyermekek lelkéért. Te adj szeretetteljes szót a számba, ha szólhatok. Kérlek, mutasd meg, hogy hol és mit tehetek értük. Ámen
832. ének:
Ó, Sion, ébredj, töltsd be küldetésed, Mondd a világnak: Hajnalod közel! Mert nem hagy az, ki népeket teremtett, Senkit sem éjben, bűnben veszni el. Légy örömmondó békekövet, Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!
Lásd: millióknak lelke megkötözve, Rabláncként hordoz sötét bűnöket; Nincs, kitől hallja: Megváltónk keresztje Mily gazdag élet kútja lett neked. Légy örömmondó békekövet, Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!
Mondd minden népnek: elveszett juháért Mit tett a Pásztor – csuda szerelem –, Földig hajolt a kárhozott világért, S meghalt alant, hogy élhess odafenn. Légy örömmondó békekövet, Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!
Küldj fiaidból, akik nemhiába Élvezik kincsed: hirdessék szavad; Öntsd lelked értük győzelmes imába: Mindent, mit adtál, Krisztus visszaad. Légy örömmondó békekövet, Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!
Ő visszajön, Sion, előbb, mint véled, Felfedi titkát minden szív előtt. Egy lélekért se érjen vádja téged, Hogy temiattad nem látta meg Őt. Légy örömmondó békekövet, Hirdesd: a Szabadító elközelgetett!