2024.03.11-17.
Március 11. Hétfő
Áldás, békesség!
János evangéliuma 14. rész 25-31. versei: „Elmondom ezeket nektek, amíg veletek vagyok. A Pártfogó pedig, a Szentlélek, akit az én nevemben küld az Atya, ő tanít majd meg titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit én mondtam nektek. Békességet hagyok nektek: az én békességemet adom nektek; de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen. Hallottátok, hogy én megmondtam nektek: elmegyek, és visszajövök hozzátok. Ha szeretnétek engem, örülnétek, hogy elmegyek az Atyához, mert az Atya nagyobb nálam. Most mondom ezt nektek, mielőtt megtörténik, hogy ha majd megtörténik, higgyetek. Már nem sokat beszélek veletek, mert eljön e világ fejedelme, bár felettem nincs hatalma. Hogy azonban megtudja a világ, hogy szeretem az Atyát, és úgy cselekszem, ahogyan az Atya parancsolta: keljetek fel, menjünk el innen.”
„Békességet hagyok nektek: az én békességemet adom nektek; de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen.”
Micsoda ajándék! Nyughatatlan világunkban az Úr Jézus megajándékozhat és meg is ajándékoz a legnagyobb gondok, bajok, szomorúság, félelem, fájdalom, betegség, gyász idején csak Tőle kapható felfoghatatlan békességgel. Akkor, amikor legnagyobb békétlenségnek kellene lennie bennünk. De ez nem úgy van, hogy nekem van, vagy magamra erőltetem, mert nekem „illik” békességemnek lenni. Nem, így nem működik. De az Úr Jézus ajándékozza, amikor Ő akarja. Viszont azt jó komolyan vennem, hogy amikor olvasom az igét, hittel fogadhatom, hogy nekem is szól, rám is érvényes. Mély hálaadással élhetek az Ő ajándékával.
Úr Jézus, köszönöm, hogy a Te ígéreted, valóságos ajándék. Köszönöm, amikor nehéz helyzetekben békességeddel ajándékoztál meg. Köszönöm, hogy minden pillanatban Hozzád fordulhatok, s nem kell nyugtalankodnom, sem elcsüggednem. Áldalak, Uram. Ámen
Békességre vágyik minden ember, Pénzt is adna érte de mégsem lel, Mert az igaz békesség ma még ingyen kapható, De nem tudják hogy hol található. Csak egy út van bár az nagyon keskeny, Békességem én is azon nyertem, Jézus Krisztus drága vére mindenre elég Ő az út és Ő a békesség.
Jó barátom talán fáj a szíved, Nagyon nehéz viselni a terhet, Akit szerettél igen az is elhagyott, Keserűen telnek a napok. Van egy drága szív, mely dobog érted, Egész biztos nagyon szeret téged, Jöjjetek énhozzám, ha megfáradtatok, Ezt mondja, én nyugalmat adok.
Békességre vágyik minden ember, Pénzt is adna érte, de mégsem lel, Mert az igaz békesség ma még ingyen kapható, De nem tudják, hogy hol található. Jézus Krisztus régen keres téged, Üdvösséget kínál ingyen néked, Azért hogy te élhess, meghalt éretted, Nincsen ennél nagyobb szeretet.
718. ének:
1.Egyedüli reményem, Ó, Isten, csak te vagy; Jövel és nézz meg engem, Magamra, ó, ne hagyj! Ne légy tőlem oly távol, Könyörülj hű szolgádon, Úr Isten, el ne hagyj!
2. Ha a nehéz időkben Elcsügged a szívem, Vigasztalást igédben, Uram, te adj nekem! Ha kétség közt hányódom, És mentségre nincs módom, Te tarts meg, Istenem!
3. A földön, ha elvesztem Szerelmem tárgyait, Maradjon meg mellettem Szerelmed és a hit; Csak azt el ne veszítsem, Mi benned, ó, Úr Isten, Remélni megtanít!
Március 12. Kedd
Áldás, békesség!
János evangéliuma 15. rész 1-8. versei: „Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlősgazda. Azt a szőlővesszőt, amely nem terem gyümölcsöt énbennem, lemetszi; és amely gyümölcsöt terem, azt megtisztítja, hogy még több gyümölcsöt teremjen. Ti már tiszták vagytok az ige által, amelyet szóltam nektek. Maradjatok énbennem, és én tibennetek. Ahogyan a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok énbennem. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni. Ha valaki nem marad énbennem, kivetik, mint a lemetszett vesszőt, és megszárad, összegyűjtik valamennyit, tűzre vetik és elégetik. Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek. Az lesz az én Atyám dicsősége, hogy sok gyümölcsöt teremtek, és akkor a tanítványaim lesztek.”
Jézusé-e a szívem? Heidelbergi káténk első kérdés-felelete így hangzik: Micsoda tenéked életedben és halálodban egyetlen vigasztalásod? Az, hogy testestől, lelkestől, mind életemben, mind halálomban nem a magamé, hanem Jézus Krisztusnak az én hűséges Megváltómnak a tulajdona vagyok… Övé a szívem. Mit jelent ez? Az Úr Jézus azt mondja, hogy összeforrtam Ővele, mint a szőlőtő a szőlővesszővel. A vessző a tőke nélkül nem élhet. Belőle táplálkozik. Így olvasom naponta az igét, hallgatom az istentiszteleti alkalmakat, mert Isten szava a lelkem tápláléka. De amikor elolvastam, meghallgattam, akkor cselekszem-e? Vagy csak élvezni kívántam az Úr terített asztalát? Ha nem terem szőlővessző életem szeretetet, örömöt, békességet, szelídséget, jószívűséget, jóságot, hűséget, önmegtartóztatást, akkor bajban vagyok. A Gazda lemetszi, kimetszi a termés nélküli életemet. Ha terem, akkor csak megmetsz, hiszen a szőlőt metszeni kell, hogy jó gyümölcsöt teremjen. Az Úr Jézus így mondja: megtisztítja. Ez bizony fájdalmas lehet, de nagyon is szükséges. Jézusban maradni hatalmas ajándék. De jó, hogy lehet. Akkor is, ha fájdalommal jár.
772. ének:
1.Hadd menjek, Istenem, mindig feléd, Fájdalmak útjain mindig feléd. Ó, sok keresztje van, de ez az én utam, Mert hozzád visz, Uram, mindig feléd.
2. Ha este száll reám s csöndes helyen Álomra hajtanám fáradt fejem: Nem lesz hol nyughatom, kő lesz a vánkosom, De álomszárnyakon szállok feléd.
3. Szívemtől trónodig – mily szent csoda – Mennyei grádicsok fényes sora, A szent angyalsereg mind néked integet; Ó, Uram, hadd megyek én is feléd!
4. Álomlátás után hajnal, ha kél, Kínos kővánkosom megáldom én. Templommá szentelem, hogy fájdalmas szívem, Uram, hozzád vigyem, mindig feléd!
5. Csillagvilágokat elhagyva már Elfáradt lelkem is hazatalál. Hozzád, ha eljutok, lábadhoz roskadok: Ottan megnyughatok örökre én!
Március 13. Szerda
Áldás, békesség!
János evangéliuma 15. rész 9-11. versei: „Ahogyan engem szeretett az Atya, úgy szeretlek én is titeket: maradjatok meg az én szeretetemben. Ha parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok a szeretetemben, ahogyan én mindig megtartottam az én Atyám parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében. Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök teljessé legyen.”
„Ahogyan engem szeretett az Atya, úgy szeretlek én is titeket” Hogyan szereti az Atya a Fiút? Tökéletes összhangban. Ez a feltétel nélküli isteni szeretet. Elválaszthatatlan, megronthatatlan kapcsolat. Ebben a világban újra, meg újra meg kell élnünk, hogy a legkedvesebb kapcsolatainkba is előbb utóbb befészkelődig a gonosz. Mindent megtesz azért, hogy megrontsa. Krisztus és az Atya kapcsolata megronthatatlan. S az Úr Jézus így szeret bennünket is. Feltétel nélküli bizalommal. Ezt a hatalmas ajándékot kínálja nekünk is. „Maradjatok meg az én szeretetemben.” Maradjatok ott. Úgy is fordíthatnánk: tartózkodjatok ott. Lakjatok ott Krisztus szeretetében. Mindenki úgy vágyik egy „legjobb otthon” után. Mennyi pénzt adunk érte! Mennyi fizikai erőt pazarolunk rá. Lehet, hogy nem kellene? Lehet, hogy csak el kell fogadnunk Krisztus „ajánlatát”? "A szeretet és a békesség, fiam, a legkisebb kunyhóban is elfér. Nem mindég a nagy házakban élnek boldog emberek." (Wass Albert.) Bizony, ha Krisztusban élek, és Krisztus bennem él, akár kicsi, akár nagy a lakásom, tengerparton, hegyekben, vagy Dunavecsén, otthon vagyok. Krisztussal mindenütt otthon vagyok, s az Ő örömében élhetek.
Uram, köszönöm a CSODÁT, amit a Téged szeretőknek készítettél. Hadd lakjunk örökre a Te szeretetedben. Ámen
758. ének:
Az Isten Bárányára Letészem bűnöm én, És lelkem béke várja Ott, a kereszt tövén. A szívem mindenestül Az Úr elé viszem, Megtisztul minden szennytül A Jézus vériben, A Jézus vériben.
Megtörve és üresen Adom magam neki, Hogy újjá ő teremtsen, Az űrt ő töltse ki. Minden gondom, keservem Az Úrnak átadom, Ő hordja minden terhem, Eltörli bánatom, Eltörli bánatom.
Örök kőszálra állva A lelkem megpihen; Nyugszom Atyám házába’ Jézus kegyelmiben. Az ő nevét imádom Most mindenek felett; Jézus az én királyom, Imámra felelet, Imámra felelet.
Szeretnék lenni, mint ő, Alázatos, szelíd, Követni híven, mint ő, Atyám parancsait. Szeretnék lakni nála, Hol mennyei sereg Dicső harmóniába’ Örök imát rebeg, Örök imát rebeg.
Március 14. Csütörtök
Áldás, békesség!
János evangéliuma 15. rész 12-17. versei: „Az az én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket. Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért. Ti barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit én parancsolok nektek. Többé nem mondalak titeket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Titeket azonban barátaimnak mondalak, mert mindazt, amit hallottam az én Atyámtól, tudtul adtam nektek. Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki, és rendeltelek titeket arra, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon, hogy bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. Ezeket azért parancsolom nektek, hogy szeressétek egymást.”
Aki Krisztus szeretetében élhet, az szereti a tanítvány-társát. Nem tud, és nem is akar mást tenni, mert az a szeretet, ami a szívébe árad, az onnan tovább árad elsősorban azok felé, akikkel a legszorosabb kapcsolatban él, utána pedig azok felé, akikkel találkozik. Nem erőlteti, mert egy jó keresztyénhez ez illik, hanem egyszerűen nem tehet mást, mint szeret. Egy ember találkozott egy ismerősével. Döbbenten látta, hogy eltört a karja. Beszélgetés közben kiderült, hogy ettől sokkal nagyobb a baj. Hiába ígérkezik jónak a burgonyatermés, a bank el fogja árverezni a házát, mert nem vár. A mi emberünk felajánlotta, hogy kezességet vállal. Így aztán a bank tőle hajtotta be a hitelt. Egész családja szidta, amikor elment segíteni, betakarítani a burgonyát. „Nem törődsz a családoddal”! Ő mosolyogva ment, és tette, amit a szeretet diktált neki. Hamarosan látta a családja is, hogy cselekedete gyümölcsöző volt. Vállalom-e a krisztusi szeretet cselekedeteit? Ha szívemben Krisztus él, akkor természetesen, igen. Hiszen nem én döntök. Nem én választottam Krisztust, és az Ő útját, hanem Ő választott engem. S azért választott, hogy gyümölcsöt teremjek.
Uram, köszönöm, hogy ha Rád bízok minden döntést, akkor az olyan egyszerű. Köszönöm, hogy akkor minden tett megbánhatatlan. Köszönöm, hogy a szeretetet Te adod a szívembe. Áldalak, Uram. Ámen
821. ének:
Isten szívén megpihenve forrjon szívünk egybe hát, Hitünk karja úgy ölelje édes Megváltónkat át! Ő fejünk, mi néki tagja, Ő a fény, mi színei; Mi cselédek, ő a gazda, Ő miénk, övéi mi.
Szeretetben összeforrva, egy közös test tagjai, Tudjuk egymásért harcolva, ha kell, vérünk ontani. Úgy szerette földi nyáját s halt meg értünk jó Urunk; Fájna néki, látva minket, hogy szeretni nem tudunk.
Nevelj minket egyességre, mint Atyáddal egy te vagy, Míg eggyé lesz benned végre minden szív az ég alatt; Míg Szentlelked tiszta fénye lesz csak fényünk és napunk, S a világ meglátja végre, hogy tanítványid vagyunk.
Ahogy én szeretlek, ti is egymást szeressétek
Ahogy én szeretlek, ti is egymást szeressétek!
A világ megtudja, hogy tanítványim vagytok, ha egymást buzgón szeretni fogjátok.
A világ megtudja, hogy tanítványim vagytok, ha egymást buzgón szeretni fogjátok.
Március 15. Péntek
Áldás, békesség!
János evangéliuma 15. rész 18-27. versei: „Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket. Ha e világból valók volnátok, a világ szeretné a magáét, de mivel nem e világból valók vagytok, hanem én választottalak ki titeket a világból, azért gyűlöl titeket a világ. Emlékezzetek arra az igére, amelyet én mondtam nektek: Nem nagyobb a szolga az uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak, ha az én igémet megtartották, a tieteket is meg fogják tartani. De mindezt az én nevemért teszik veletek, mert nem ismerik azt, aki elküldött engem. Ha nem jöttem volna, és nem szóltam volna hozzájuk, nem volna bűnük, most azonban nincs mentségük bűneikre. Aki engem gyűlöl, gyűlöli az én Atyámat is. Ha nem tettem volna közöttük olyan cselekedeteket, amilyeneket senki más nem tett, nem volna bűnük; most azonban látták azokat, és mégis meggyűlöltek engem és az én Atyámat is. De be kell teljesednie annak az igének, amely meg van írva az ő törvényükben: Gyűlölnek engem, ok nélkül." "Amikor eljön a Pártfogó, akit én küldök nektek az Atyától, az igazság Lelke, aki az Atyától származik, az tesz majd bizonyságot énrólam; de ti is bizonyságot tesztek, mert kezdettől fogva velem vagytok.”
„Ha e világból valók volnátok, a világ szeretné a magáét, de mivel nem e világból valók vagytok, hanem én választottalak ki titeket a világból, azért gyűlöl titeket a világ.” Gyakran sóhajtok fel, amikor ennek a világnak a cselekedeteit látom: „Nem vagyok én e világba való”… Volt egyszer egy diákunk, akit azért vittek el az iskolánkból, mert nem „erre a világra” neveljük. Ettől nagyobb dicséretet azóta sem kaptunk. Ó, hányszor dobált bennünket sárral ez a világ! Beszélt rólunk hazugságokat, hogy ne higgyék az emberek azt, amit Krisztusról mondunk… Ma is ez történik. Elhiteti ez a világ Krisztus papjairól, hogy hazudnak, hogy bűnösök… S valóban bűnösök vagyunk. MINDEN EMBER BŰNÖS. A különbség csak az, hogy a Krisztushoz tartozó embert Isten Szentlelke szembesíti a saját bűneivel. Esélyt kap arra, hogy megbánja. Arra, hogy bocsánatot kérjen Istentől és embertársaitól. Így minden nap tiszta lappal indulhat. Nos, ez valóban dühíti a világot.
1.Minden nap új lapot kezdhetünk, újat ír rá Isten ujja. Új éneket énekelhetünk újra, meg újra, meg újra.
2. Mint a por, úgy szállnak bűneink, naponta szívünkre hullva, de egy kéz letörli róla mind újra, meg újra, meg újra.
3. Tegnapi tartozás terhe már Nem nyomja vállunkat úgy ma, Repülj hát felfelé, víg madár újra, meg újra, meg újra!
4. Elakadt életünk szekere? Kátyúból van, ki kihúzza, gördülhet előre kereke újra, meg újra, meg újra!
5. Bárcsak így telne az életünk: mindennap várva az Úrra! S kegyelmét dicsérné énekünk újra, meg újra, meg újra!
Úr Jézus, köszönöm, hogy bármekkora is ennek a világnak a háborgása, naponként Hozzád jöhetek bűnbocsánatért, erőért az újrakezdéshez, a Rólad való bizonyságtételhez. Ámen
Március 16. Szombat
Áldás, békesség!
János evangéliuma 16. rész 1-4. versei: „Ezeket azért mondom nektek, hogy meg ne botránkozzatok. A zsinagógákból kizárnak titeket, sőt eljön az óra, amikor mindaz, aki megöl titeket, azt hiszi, hogy Istennek tetsző szolgálatot végez; és mindezt azért teszik, mert nem ismerték meg sem az Atyát, sem engem. Ezeket pedig azért mondom nektek, hogy amikor eljön az órája, emlékezzetek rá: én megmondtam nektek. Kezdettől fogva azért nem mondtam ezeket nektek, mert veletek voltam.”
„A zsinagógákból kizárnak titeket, sőt eljön az óra, amikor mindaz, aki megöl titeket, azt hiszi, hogy Istennek tetsző szolgálatot végez.” Saul így üldözte a keresztyéneket egészen a damaszkuszi útig. Ott elé állt az Úr Jézus… És mi? Ugyanezt tesszük, amikor ítélkezünk, vagy elítélünk bárkit, embertársunkat, lelkipásztort… Azt hisszük „istentiszteletet” végzünk ezzel. „Megtisztítjuk” az egyházat. Elvakultságunkban vajon elénk áll-e az Úr Jézus, hogy megállítson? Meglátjuk-e Őt, ha elénk áll? Vagy rosszabbul járunk, mint Bálám, akinek a szamara hamarabb meglátta Isten angyalát, mint ő maga… Jaj nekünk, ha mi ülünk a botránkozók és az ítélkezők székében!
Az is előfordul, hogy mi ülünk a megítéltek, az elítéltek székében. Akkor tudjunk róla, hogy az Úr Jézus előre megmondta. Péter apostol így ír erről: „Mert az kedves dolog, ha valaki Istenről való meggyőződéséért tűr keserűségeket, méltatlanul szenvedvén. Mert micsoda dicsőség az, ha vétkezve és arcul veretve tűrtök? De ha jót cselekedve és mégis szenvedve tűrtök, ez kedves dolog Istennél. Mert arra hívattatok el; hiszen Krisztus is szenvedett érettetek, néktek példát hagyván, hogy az ő nyomdokait kövessétek: Aki bűnt nem cselekedett, sem a szájában álnokság nem találtatott: Aki szidalmaztatván, viszont nem szidalmazott, szenvedvén nem fenyegetőzött; hanem hagyta az igazságosan ítélőre: Aki a mi bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy a bűnöknek meghalván, az igazságnak éljünk: akinek sebeivel gyógyultatok meg.” A méltánytalanságból is az Ő sebeivel gyógyulhatunk meg. Azt hiszem, az elítéltek helyén sokkal jobb nekünk, mint az ítélkezők székében…
Atyám, kérlek, fogjad a kezem, hogy NE ítélkezzek, s elviseljem a méltánytalan ítéleteket. Ámen
Fogjad kezem, oly gyenge vagyok, érzem,
Hogy nálad nélkül járni sem tudok.
Fogjad kezem és akkor, jó Megváltóm,
A félelemre többé nincsen ok.
Fogjad kezem és vonj közelb magadhoz:
Hű szíveden én megpihenhetek.
Fogjad kezem, különben tévedezvén
Az igaz útról is letérhetek.
Fogjad kezem, az út sötét előttem,
Ha fényeddel meg nem világítod;
De így Uram, e mennyből jövő fénynél,
Reád tekintve, bizton indulok.
Március 17. Vasárnap
Áldás, békesség!
János evangéliuma 16. rész 4-15. versei: „Ezeket pedig azért mondom nektek, hogy amikor eljön az órája, emlékezzetek rá: én megmondtam nektek. Kezdettől fogva azért nem mondtam ezeket nektek, mert veletek voltam. De most elmegyek ahhoz, aki elküldött engem, és közületek senki sem kérdezi tőlem: Hova mégy? Mivel ezeket mondom nektek, szomorúság tölti el a szíveteket. Én azonban az igazságot mondom nektek: jobb nektek, ha én elmegyek; mert ha nem megyek el, a Pártfogó nem jön el hozzátok, ha pedig elmegyek, elküldöm őt hozzátok. És amikor eljön, leleplezi a világ előtt, hogy mi a bűn, mi az igazság és mi az ítélet. A bűn az, hogy nem hisznek énbennem; az igazság az, hogy én az Atyához megyek, és többé nem láttok engem; az ítélet pedig az, hogy e világ fejedelme megítéltetett. Még sok mindent kellene mondanom nektek, de most nem tudjátok elviselni: amikor azonban eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra; mert nem önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall, és az eljövendő dolgokat is kijelenti nektek. Ő engem fog dicsőíteni, mert az enyémből merít, és azt jelenti ki nektek. Mindaz, ami az Atyáé, az enyém; ezért mondtam, hogy az enyémből merít, és azt jelenti ki nektek.”
Isten Szentlelke három dologra nyitja meg a szemünket, a szívünket:
1. A BŰN. Mi a bűn? Valami egészen más, mint amit e világ szerint bűnnek tart az ember. Mit mond az Úr Jézus, mi a bűn? Az, hogy NEM HISZNEK ÉNBENNEM. Hiszek egész szívemmel, minden helyzetben, minden pillanatban Jézus Krisztusban? Rábízom magam a leglehetetlenebb helyzetben is, vagy csak beszélek Róla?!
2. IGAZSÁG. Mi az igazság? Nem e világ mindenféle igazságai, amik ma így, holnap úgy hangoznak… Az igazság az, hogy az Úr Jézus a Mennyben van. Odavár mindenkit, aki egész szívével hisz Őbenne.
3. ÍTÉLET. LESZ ítélet. Ezt szeretné az emberek többsége elfelejteni, eltörölni, semmissé tenni. Pedig az Úr Jézus azt mondja, hogy az ítélet már megkezdődött: a világ fejedelme, a Sátán már megítéltetett és legyőzettetett. Ott, Nagypénteken a kereszten Krisztus győzött. Azóta a Sátán, mint dühödt fenevad küzd, mert tudja, hogy meg vannak számlálva a napjai. Igyekszik minden pillanatban becsapni engem is, téged is. Nem kell nekünk az Ő vesztes „csapatában” „játszanunk” és ítéletre mennünk vele együtt.
Szabad nekünk a GYŐZTES KRISZTUS IGAZSÁGÁBAN hinni, s Őt szolgálni.
Úr Jézus, kérlek, tisztítsd meg a szívemet, hogy igaz hittel szeresselek, s értsem és tegyem akaratodat. Ámen
756. ének:
Áll a Krisztus szent keresztje Elmúlás és rom felett, Krisztusban beteljesedve Látom üdvösségemet.
Bánt a sok gond, űz a bánat, Tört remény vagy félelem: Ő nem hágy el, biztatást ad: Békesség van énvelem.
Boldogságnak napja süt rám; Jóság, fény jár utamon: A keresztfa ragyogásán Fényesebb lesz szép napom.
Áldássá lesz ott az átok, Megbékéltet a kereszt; El nem múló boldogságod, Békességed ott keresd!
Áll a Krisztus szent keresztje Elmúlás és rom felett, Krisztusban beteljesedve Látom üdvösségemet.