2023.04.24-30.
Április 24. Hétfő
Áldás, békesség!
Márk evangéliuma 2. rész 13-17. versei: „Azután ismét kiment a tenger mellé, az egész sokaság pedig odament hozzá, és tanította őket. Amikor továbbhaladt, meglátta Lévit, az Alfeus fiát, aki a vámszedőhelyen ült, és így szólt hozzá: "Kövess engem!" Az pedig felkelt, és követte őt. És történt, hogy mikor Lévi házában az asztalnál ült, sok vámszedő és bűnös is odatelepedett Jézus és tanítványai mellé, mivel sokan voltak, és követték őt. Amint a farizeusok közül való írástudók látták, hogy bűnösökkel és vámszedőkkel eszik együtt, szóltak tanítványainak, hogy a vámszedőkkel és bűnösökkel eszik. Amikor ezt Jézus meghallotta, így szólt hozzájuk: "Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek; nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket."”
A bűnösöket, akik közül első vagyok én – mondja Pál apostol, s mondhatom én is. Semmi okom, jogom arra, hogy többnek tartsam magam bárkinél. Ahol Jézus leül, ott a helyem. Akárki mellett. Sőt szeretettel van ott a helyem. Jézus Krisztus szeretete gyógyítja a bűnös emberek szívét. Ő szeret, hogy meg tudjon változni a szívem. Szeret, hogy meg tudjon változni a szíved. Szereti azt az embert, akit szégyellem bevallani, de rossz szemmel nézek. Leül vele egy asztalhoz. Leül, hogy szeretete melegében feloldódva megváltozhasson. Úgy, mint Zákeus, a fővámszedő.
Tudom-e, hogy bűnös vagyok, vagy csak elfogadom a mellém telepedő Jézus szeretetét? Tudom-e, hogy szükségem van a gyógyítására? Elismerem-e, hogy nélküle tönkrement az életem?
„Bűnös vagyok, de hadd legyek tied, Én Istenem, Ki gyógyítná meg beteg szívemet, Ha csak te nem? Szívem hideg, hogy ha tüzet nem adsz, Ha nem szeretsz, Nem bírok járni, ha nem támogatsz, Ha nem vezetsz! Nincs örömem, körültem, mint az éj, Minden sötét, E bús homályt a tiszta égi fény, Hadd űzze szét! Óh, Jézusom, mossa el bűnömet A drága vér, Amit Te ontál, égi szeretet, A bűnökért. Rád várok én! Óh jöjj hozzám magad, Szívem óhajt, Hűséged árja égő szomjamat Eloltja majd.” Ámen
760. ének:
1.Bár bűn és kín gyötör, És nehéz bár szívem, A Sátán életemre tör: Kétségbe nem esem.
2. Bár vétkem súlya nagy, Mégis hozzád jövök: A bűnnek gyűlölője vagy, De kegyelmed örök.
3. Az én erőm kicsiny, S a bűn erős nagyon: Te tudsz s akarsz segíteni, Hát segíts bajomon!
4. Az ég oly messze van, Még messzebb tőled én, De szent igédben írva van, Hogy irgalmad enyém.
5. Nem félek senkitől, Hisz te vigyázsz reám, Már bánat és gond sem gyötör: Meghallgatod imám.
6. Jézusban bízva én Szívemet átadom, Mert így, tudom: akármi ér, Atyám szeret nagyon.
Április 25. Kedd
Áldás, békesség!
Márk evangéliuma 2. rész 18-22. versei: „János tanítványai és a farizeusok tartották a böjtöt. Odamentek Jézushoz, és így szóltak hozzá: "Miért böjtölnek János tanítványai és a farizeusok tanítványai, a te tanítványaid pedig miért nem böjtölnek?" Jézus ezt mondta nekik: "Vajon böjtölhet-e a násznép, amíg velük van a vőlegény? Addig, amíg velük van a vőlegény, nem böjtölhetnek. De eljön az a nap, amikor elvétetik tőlük a vőlegény, és akkor azon a napon böjtölni fognak. Senki sem varr foltot új posztóból régi ruhára, mert a toldás kitépne belőle, az új a régiből, és még csúnyább szakadás támadna. És senki sem tölt újbort régi tömlőbe, mert szétrepesztené a bor a tömlőt, s odalenne a bor is, a tömlő is; hanem az újbor új tömlőbe való."”
Böjtről két héttel húsvét után? Igen, böjtről beszél a mai igénk. A böjt lemondás, s mint ilyen szomorúsággal jár. Az én református hitem szerint a böjt akkor igazi, ha közelebb, és közelebb visz Istenhez. Lemondok valamiről, de azért, hogy helyette Istennel töltsek több időt. Ez a Vele töltött idő viszont öröm. Ez egy önként vállalt böjt. Van az életünkben olyan böjt is, amit nem önként vállalunk. Olyan, amikor nincs választási lehetőségünk. Ilyen egy nehéz betegség, vagy szerettünk betegsége, vagy más egyéb, nem önként vállalt nehézség. Egy betegség, ami diétával jár, vagy ami másféle lemondásokkal jár. Tudom-e ezeket a kényszerhelyzeteket Isten kezéből fogadni, s önként vállalni a lemondást? Mert a böjtnek áldása van. Isten jelenlétével hatalmas ajándékkal ajándékoz meg. A babiloni fogságba elhurcolt fiatal férfiak: Dániel, Anánis, Azáriás és Misáél lemondott a királyi ínyenc falatokról, helyette csak zöldséget ettek, s különbül néztek ki, mint a többiek. A XX. században a hitéért bebörtönzöttek közül az egyik a 3 lépés hosszú cellájában csak kettőt lépett. Ezt önként vállalhatta. A másikat magánzárkába csukták, s mikor onnan kiengedték, az őr azt kérdezte tőle, hogy hol volt, mert jobban néz ki, mint amikor bezárta. Azt az időt ő Istennel töltötte. Életünk keserves nehéz ideiben nekünk is szabad így „böjtölnünk”: sok időt, egyre többet Isten személyes jelenlétében töltenünk. Akkor ez a böjt a megtartatás ideje, az üdvösségre készülés ideje lesz, amit a legnehezebb időkben is mosolyogva tudunk végig élni.
Uram, kérlek, hogy amikor eljön a böjt ideje, hadd tudjalak keresni, megtalálni Téged. Hadd lehessek szent jelenlétedben végig abban az időben. Ámen
617. ének:
A mi szívünk csak tehozzád, Jézus, Isten Báránya, Óhajtozik, híveidnek drága fényes aranya, Mert halálunk megrontója, Örök életnek adója Vagy egyedül, Krisztusunk, Üdvözítő Jézusunk.
Csudálkozván nézi elménk Atyádnak nagy szerelmét, Álmélkodván is szemléli hozzánk való jó kedvét, Melyet abban megmutatott, Hogy minékünk téged adott; Azért, édes Krisztusunk, Vagy szerelmes Jézusunk.
Szegény bűnös embereknek üdvösséges reménye, Benned hívőknek öröme, boldogsága, szépsége: Jövel, jövel hozzánk, kérünk, Mindenkoron légy mivélünk, Mert csak te vagy Krisztusunk, És kegyelmes Jézusunk.
Reád bízzuk mi magunkat itt, ez árnyékvilágban, Üdvözítő szeretettel könyörülj fiaidon. Légy vezérünk, oltalmazónk, Kegyes mesterünk, tanítónk, Édes Atyánk, Krisztusunk, Gondviselő Jézusunk.
Április 26. Szerda
Áldás, békesség!
Márk evangéliuma 2. rész 23-28. versei: „És történt, hogy Jézus szombaton gabonaföldeken ment át, és tanítványai útközben tépdesni kezdték a kalászokat. A farizeusok így szóltak hozzá: "Nézd, miért tesznek szombaton olyat, amit nem szabad?" Erre ő ezt kérdezte tőlük: "Sohasem olvastátok, mit tett Dávid, amikor szükséget szenvedett, ő is, meg azok is, akik vele voltak? Bement az Isten házába Abjátár főpap idején, és megette a szent kenyereket, amelyeket nem szabad megenni másnak, csak a papoknak; és azoknak is adott, akik vele voltak." Majd hozzátette Jézus: "A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért; tehát az Emberfia ura a szombatnak is."”
Hogyan szentelhetünk igazán ünnepet? Amikor szívem csendben az Úrra figyel, akkor történik valami csoda: egyszerre felszabadulok a megoldandó problémák terhe alól. Eltűnik az aggódás, a félelem, a bizonytalanság. „És nem teszek semmit sem, csak engedem, hogy szeressen az Isten.”
Kinek van szüksége a mi ünnepszentelésünkre? Nekünk magunknak. Nem Istennek. Elhibázzuk a dolgot, amikor úgy gondoljuk, hogy „kötelező” Bibliát olvasnunk, templomba mennünk, istentiszteletet hallgatnunk, mert ezt Isten rendelte. Igen, Isten rendelte, értünk. Nem kötelezőből, hanem azért, hogy testünk-lelkünk megpihenjen. Isten, a Vele való közösségben új erőt ad. Így lett az emberért a szombat.
Úr Jézus, kérünk, „nyisd meg a szemünk, hogy láthassunk, szenteld meg szívünk, hogy áldhassunk, ne szóljon igéd hiába, ne szóljon igéd hiába.” Ámen
221. ének:
1.Adjunk hálát mindnyájan Az Atya Úr Istennek És mondjunk dicséretet Mi teremtő Istenünknek, Ki egybe gyűjte most minket, Hogy ünnepet szenteljünk És szent igéjével éljünk.
2. Ó kegyes Atya Isten, Te vagy Úr mindenekben, Ki megjelentéd magad Szent igédben itt e földön, És sok csudatételidben, A te áldott Fiadban, Mi kegyes Idvezítőnkben.
3. Légy kegyelmes minékünk A te áldott Fiadért, Az Úr Jézus Krisztusért, Mi szentséges Megváltónkért, És ne állj bosszút mirajtunk A nagy hitetlenségért, Fertelmes sok bűneinkért!
4. Világosíts meg minket A Szentlélek Istennel, Hogy szépen tündököljék Bennünk az evangyéliom, És erősíts meg, Úr Isten, A te áldott Igéddel Minden tévelygések ellen!
5. Te igazgasd elméjét És minden tanúságát, Vezéreld útát, nyelvét A mi lelkipásztorinknak, És oktassad elméjüket A te szent beszédedet Figyelmesen hallgatóknak.
6. Tarts meg minden időben Minket az igaz hitben, És igaz értelmében A szent evangyéliomnak; Légyen foganatos köztünk A te kegyes beszéded És minden jóra intésed.
7. Hogy sok népek tehozzád Megtérjenek bűnükből És téged szolgáljanak Az ő szívükből-lelkükből; Hogy mindenek imádjanak S csak téged tiszteljenek, Hogy örökké élhessenek.
Április 27. Csütörtök
Áldás, békesség!
Márk evangéliuma 3. rész 1-6. versei: „Ezután ismét a zsinagógába ment. Volt ott egy sorvadt kezű ember; figyelték Jézust: vajon meggyógyítja-e szombaton, hogy vádat emelhessenek ellene. Ekkor ezt mondta a sorvadt kezű embernek: "Állj ki középre!" Hozzájuk pedig így szólt: "Szabad-e szombaton jót tenni, vagy rosszat tenni, életet megmenteni, vagy kioltani?" De azok hallgattak. Ekkor haragosan végignézett rajtuk, és sajnálta őket szívük keménysége miatt; majd így szólt ahhoz az emberhez: "Nyújtsd ki a kezedet!" Erre az kinyújtotta, és meggyógyult a keze. A farizeusok pedig kimenve, a Heródes-pártiakkal együtt azonnal arról tanácskoztak, hogyan végezzenek vele.”
Még az evangélium elején vagyunk. Még ezután választja ki a 12 tanítványt Jézus. S a farizeusok már arról tárgyalnak, hogy hogyan végezzenek vele. S Jézus áll, és a beteg embert középre állítja. Nem titokban cselekszik. Nyíltan, mert még az ellenségeinek is szeretné a szemét felnyitni.
Én ösztönösen titokban végezném – vagy végzem is – ilyenkor a feladataimat. Nem szeretek ütközni. Pedig nem az én életemről van szó. Ott, akkor, azok az emberek már az Úr Jézus halálára törekedtek. Ő mégis nyíltan cselekedett. Akarta, hogy mindenki tudja, hogy Isten betegségből, bűnből, kárhozattól megmenteni tudó HATALOM. Mindegy, hogy a kicsi hatalmasságok minek gondolják magukat. Mindegy, hogy mit forralnak ellene. Egy dolog fontos: Jézus szabadulást hoz az Őelé álló életnek. Nekem is. Neked is. S ezt nem lehet titokban. Csak nyíltan.
Uram, köszönöm, hogy Te megszabadítottad az életemet. Ne engedd, hogy ezt titokban tartsam. Ámen
724. ének:
Jézus, nyájas és szelíd, Láss meg engemet, Hallgassad meg, hű Megváltóm, gyermekedet!
Bűnöm láncát oldja fel Kegyelmed s a hit; Törjed össze balga szívem bálványait!
Szabadságot adj nekem És tiszta szívet, Vonj magadhoz, Jézusom, hogy járjak veled!
Vezess engem utadon: Magad légy az út, Melyen lelkem a halálból életre jut.
Jézus, nyájas és szelíd, Láss meg engemet: El ne engedd, hű Megváltóm, már kezemet!
Április 28. Péntek
Áldás, békesség!
Márk evangéliuma 3. rész 7-12. versei: „Jézus pedig tanítványaival együtt elvonult a tenger mellé, ahová nagy sokaság követte Galileából; valamint Júdeából és Jeruzsálemből, sőt Idumeából, a Jordánon túlról, Tírusz és Szidón környékéről is nagy sokaság ment hozzá, amikor hallottak arról, milyen nagy dolgokat visz véghez. Jézus pedig szólt tanítványainak: legyen készen számára egy csónak a sokaság miatt, hogy ne tolongjanak körülötte. Mert sok embert meggyógyított, úgyhogy akinek valami baja volt, megrohanta őt, hogy megérinthesse. A tisztátalan lelkek pedig, amikor látták őt, leborultak előtte, és így kiáltoztak: "Te vagy az Isten Fia!" Ő azonban ezt erélyesen megtiltotta nekik, nehogy felfedjék kilétét.”
Nagy sokaság ment hozzá. Várjuk ezt a nagy sokaságot Isten házába. Néha látjuk is. Egy-egy különleges alkalmon. Amikor „valami” történik. Miért kereste itt a nagy sokaság az Úr Jézust? Mert hallották, hogy milyen nagy dolgokat tesz. Meggyógyította a bénát, a leprást, a tisztátalan lelkektől megszállottat. Talán még az is vonzott sokakat, hogy szembeszállt a farizeusokkal. Tolongtak körülötte. „Megrohanták” Őt.
Ilyenek vagyunk. Ha „valami történik”, akkor ott kell lennünk. Alig pár napja sorban állás volt a templom ajtajában. Később kezdődött az istentisztelet, mert a harangszó végére nem jutott be mindenki. Nagy dolog készülődött odabent: Lelkészválasztás. Így kellene megérkezni minden vasárnap. Nagy dologra készülődve. Nagy dolgot várni az Úr Jézustól. Nem elsősorban a testünk gyó-gyulását. Nem azért „tolongani”, hogy az én testem nyavalyáját vegye el, ha-nem azért, mert Isten Fia van jelen MINDEN VASÁRNAP minden templomá-ban. A miénkben is! Ő akar szólni a szívemmel, és a Te szíveddel is. Szól a lel-készen keresztül, aki a szószéken áll. Ő A SZABADÍTÓ. Nemcsak testi beteg-ségeinkből. Boldog az az ember, aki a lelkét adja neki. Nem tolongva, hanem csendes imádságban. Boldog az az ember, aki a Szabadító Úr Jézus Krisztussal való találkozást várja minden vasárnap. Mert nélküle NINCS üdvösség.
Úr Jézus, köszönöm, hogy megszabadítottál, és megszabadítasz sötét, nehéz gondolataimtól, terheimtől. Köszönöm, hogy Te nem „valamit” akarsz adni, hanem ÉLETET, ÖKÖK ÉLETET, TELJES SZABADSÁGOT BENNED. Áldalak ezért. Ámen
728. ének:
1.Rád tekint már hitem, Megváltóm, Istenem, A Golgotán: Halld kö-nyörgésemet És vedd el vétkemet; Mostantól hadd legyek Tied csupán.
2. Szí-vemet töltse be Kegyelmed ereje Buzgósággal! Meghaltál érettem; Add: szívem s életem Teérted éghessen Forró lánggal!
3. Ha elfog utamon Félelem s fájda-lom: Fogd kezemet! Derítsd fel éjemet, Szárítsd fel könnyemet, Tévelygésben ne hagyd Én lelkemet!
4. Éltem, ha fogyva-fogy És a halál, ahogy Jön már fe-lém: Megváltóm, ments te meg Kétségtől engemet, Nálad, hogy üdvömet Meglássam én.
Április 29. Szombat
Áldás, békesség!
Márk evangéliuma 3. rész 13-21. versei: „Azután felment a hegyre, és magához hívta, akiket akart; ők pedig odamentek hozzá. Tizenkettőt választott ki arra, hogy vele legyenek, és azután elküldje őket, hogy hirdessék az igét, és hogy a tőle kapott hatalommal kiűzzék az ördögöket. Kiválasztotta tehát a tizenkettőt: Simont, akinek a Péter nevet adta, Jakabot, a Zebedeus fiát és Jánost, a Jakab testvérét, akiknek a Boanerges nevet adta, ami azt jelenti, mennydörgés fiai; továbbá Andrást és Fülöpöt, Bertalant és Mátét, Tamást és Jakabot, az Alfeus fiát, Taddeust és Simont, a Kananeust, Júdás Iskáriótest, aki el is árulta őt. Azután hazament, és ismét összegyűlt a sokaság, úgyhogy ők még enni sem tudtak emiatt. Amikor ezt meghallották hozzátartozói, elindultak, hogy elfogják, mivel azt mondták: magán kívül van.”
„Amikor ezt meghallották hozzátartozói, elindultak, hogy elfogják, mivel azt mondták: magán kívül van.” Milyen könnyű elfelejteni harminc évvel ezelőtt kapott isteni üzenetet. „Nagy lesz Ő és a Magasságos Isten Fiának hívatik.” A félelem, a szeretett gyermekem féltése nagy úr. Az óriás KÉTSÉGBEESÉS. Mennyi rettenetre vagyunk képesek azért, hogy „megőrizzük” azokat, akiket szeretünk. Pedig csak egy dolgot kellene tennünk: HINNI ISTEN IGÉRETÉT. Előttem van egy lelkésztársunk, akit édesapja szíjjal akart megakadályozni abban, hogy Isten szolgája legyen. Ő elviselte a verést, és haláláig szolgálta Urát. Isten őrizzen meg bennünket, hogy akár csak féltő szeretetből is, de megakadályozzuk, hogy gyermekünk, vagy bárki hozzánk tartozó Istent szolgálja! Mert „nem bolond ki érte él és őt választja mindenben ki hűen fogja két kezét ki kincset lelt a szívében mely minden pénznél többet ér mert nem bolond, kiérte él.”
Úr Jézus, kérlek, őrizd meg a szívem, hogy soha ne legyek akadály közted és szeretteim között sem félelemből, sem féltésből. Hadd éljünk áldásod alatt egész gyülekezetünkkel. Ámen
771. ének:
1. Velem vándorol utamon Jézus, Gond és félelem el nem ér. Elvisz, elsegít engem a célhoz, Ő, a győzelmes, hű vezér, Ő, a győzelmes, hű vezér.
2. Velem vándorol utamon Jézus, Ott az oltalom hű szívén. Ha a szép napot fellegek rejtik, Ő az éltető, tiszta fény. Ő az éltető, tiszta fény.
3. Velem vándorol utamon Jézus, Ez a vigaszom, baj ha jő. Bármi súlyosak rajtam a terhek, Segít hordani, ott van Ő, Segít hordani, ott van Ő.
4. Velem vándorol utamon Jézus, Bár az út néha oly sötét. Soha nincs okom félni a bajtól, Amíg irgalmas karja véd, Amíg irgalmas karja véd.
5. Velem vándorol utamon Jézus, Túl a sír sötét éjjelén. Fenn a mennyei, angyali karban Nevét végtelen áldom én, Nevét végtelen áldom én.
Április 30. Vasárnap
Áldás, békesség!
Márk evangéliuma 3. rész 22-30. versei: „Az írástudók pedig, akik Jeruzsálemből jöttek le, azt mondták, hogy Belzebub van benne, és hogy az ördögök fejedelmének a segítségével űzi ki az ördögöket. Jézus odahívta őket, és példázatokban szólt hozzájuk: "Hogyan űzheti ki a Sátán a Sátánt? Ha egy ország meghasonlik önmagával, nem maradhat meg az az ország; és ha egy háznép hasonlik meg önmagával, az a háznép sem maradhat meg. Ha tehát a Sátán önmaga ellen támadt, és meghasonlott, akkor szintén nem maradhat meg tovább, hanem vége van. Viszont senki sincs, aki egy erős ember házába hatolva el tudná rabolni annak javait, hacsak előbb meg nem kötözi azt az erős embert; akkor kirabolhatja a házát." "Bizony, mondom néktek, minden bűn meg fog bocsáttatni az emberek fiainak, még a káromlások is, bármennyi káromlást szólnak, de ha valaki a Szentlelket káromolja, az nem nyer bocsánatot soha, hanem vétkes marad bűne miatt örökké." Azt terjesztették ugyanis, hogy tisztátalan lélek van benne.”
Örök kérdés, és az életünk nagy és nagyon fontos kérdése, hogy hogyan ismerjük fel azt, hogy a Sátán akar munkálkodni az életünkben? Mert hogy báránybőrbe bújt farkas. Az igazság színeiben tünteti fel magát, s közben becsap, rászed. Még a sor végén azt is elhiteti velem, hogy mindezért én vagyok a felelős, én vagyok a rossz. Igaza is van ebben, mert én voltam az ostoba, aki hallgattam a szavára, aki nem vettem észre, vagy nem akartam észrevenni Isten hozzám szóló szavát. De nézzük, mit mond az Úr Jézus?
1. Először is azt, hogy a betegséget, a bűnt, a gonoszságot a Sátán hozta ebbe a világba. S a Sátán nem fog önmagával szembe menni.
2. Az Úr Jézus hatalmasabb, mint a Sátán! Ezért aztán minden bizonytalanságomban Hozzá menekülhetek, Tőle kérhetek segítséget, s ha Rá figyelek, akkor látom, ahogy leleplezi a Gonosz ármánykodását. S mi már egész biztosan így állhatunk, s így imádkozhatunk, hogy az Úr Jézus ott a keresztfán legyőzte a Sátán hatalmát.
3. Soha nem szabad figyelmen kívül hagynom, hogy az Úr Jézus Isten Szentlelkével járt itt a földön élete minden napján. Szentlelkével szólt és cselekedett. Szentlelkével ma is itt van, s Ő ma is Lelke által munkálkodik. Isten Szentlelke áll mellém ma is érezhetően, szinte tapinthatóan. A Tőle kért Lélek mutat nekem, nekünk helyes utat. S aki Isten Szentlelkét megkérdőjelezi, az nagy bajban van. Elutasítja magától Isten ajándékát.
Úr Jézus, köszönöm, hogy Szentlelkeddel körülölelted, s körülöleled kétségek között vergődő szívem. Köszönöm, hogy aki egyszer hallotta a Te szavadat, az felismer máskor is Téged. Köszönöm, hogy legyőzted a Sátán hatalmát. Köszönöm, hogy egész szívemmel Benned bízhatok. Ámen
1. Bízom benned, Uram Jézus Benned bízom egyedül. Kit Te hű kegyelmed hordoz Az bizton üdvözül. Bízom benned, Uram Jézus,Te nagy kegyelmű, drága hű Megváltó, Én bízom benned,Uram Jézus, Igéd bíztat reá.
2.Mint a pásztor gyenge bárányt, folyvást úgy vezet kezed, S annak, aki rád tekint csak,elesni nem lehet. Bízom benned, Uram Jézus…
3.Gondot is viselsz Te rólam, hordod minden terhemet: hogyne bízna szívem abban,ki engem úgy szeret! Bízom benned, Uram Jézus…
4.Bízom benned, Uram Jézus;Add, hogy mindig így legyen: Bízzam benned, bármi érjen; És bízzam szüntelen. Bízom benned, Uram Jézus…