Testvérgyülekezetek

ERDÉLY - HOMORÓDSZENTMÁRTON

1942. 12. 06 – Presbiteri jegyzőkönyv
"Az elnök felolvassa a Homoródszentmártoni ref. egyházközség kérelmét, melyben testvérközséggé való fogadását és megrongált egyházi épületeinek helyreállítására adományt kér egyházunktól.
A presbitérium egyhangú határozattal kimondja, hogy a Homoródszentmártoni ref. egyházközséget örömmel fogadja testvérévé. Megrongált egyházi épületeinek rendbe hozására jövő év márciusáig nagyszabású ünnepélyt rendez egyházunk, melynek jövedelmét 100 P-re kiegészítve eljuttatja a Homoródszentmártoni testvérközségnek."

1943. 03. 21 – Hirdetőkönyv
"Jelentem, hogy a Csanád pusztai levente ifjúság ma este ½ 7 órai kezdettel színielőadást rendez a polgári iskola tornatermében. A bevételt erdélyi testvérközség – Homoródszentmárton - javára fordítjuk. Híveink figyelmébe ajánljuk a fiatalok munkáját."

1943. 05. 16 – Hirdetőkönyv
"Már jó előre jelentem a testvéreknek, hogy május utolsó szombatján este 8 órakor a polgári iskola tornatermében az erdélyi Homoródszentmárton testvéregyházközségünk javára székely estet tartunk. A bevételt az ottani testvér templom és iskola renoválási céljaira fordítjuk. Az alig 300 lelkes gyülekezet gondjait vegyük magunkra, teljesítvén a Biblia parancsát: „Egymás terhét hordozzátok és így töltsétek be a Krisztus törvényét”! Május utolsó szombatján legyünk ott minél többen a polgári iskolában rendezett székely esten!"

1943. 05. 23 – Hirdetőkönyv
"Mint már a múlt alkalommal jelentettük is, e hét szombatján este 8 órakor a polgári iskola tornatermében Nőszövetségünk és Leánykörünk székely estet rendez az erdélyi Homoródszentmártoni testvéregyházközségünk javára. A székely esten több fővárosi művész és a Homoródszentmártoni ref. lelkész is szerepel. Jegyek előre válthatók a lelkészi hivatalban, Nőszövetségünk és Leánykörünk tagjainál. Kérjük testvéreinket, hogy minél többen vegyenek részt ezen az ünnepélyen."

1944. 10. 06 – Presbiteri jegyzőkönyv
"Az elnök jelenti, hogy a testvéregyházközségből: Homoródszentmártonból 9 atyánkfia érkezett, kiknek segélyezését a presbitérium jóindulatába ajánlja. – A presbitérium tudomásul veszi s mindent megtesz érdekükben."

A háború után hosszú évtizedekig szünetelt a két gyülekezet kapcsolata. A rendszerváltás előtti években Ablonczy Gábor tiszteletes úr többször járt Erdélyben, s egy alkalommal titokban felkereste Homoródszentmárton akkori lelkipásztorát, Bedő Gedeont is (titokban, mert a Securitate mindenkit élesen figyelt még akkoriban, s nem akart bajt hozni lelkésztársa fejére). Ezzel a találkozással kezdetét vette a két gyülekezet újbóli testvéri kapcsolata. A forradalom idején néhány helybelivel összefogva, útlevél nélkül vittek segélyszállítmányt testvéreinknek. Ezzel együtt településünk is kapcsolatot létesített az ottani településvezetőkkel, s nyáron egy hatalmas gyermekcsapat érkezett településünkre, hogy egy hetet itt töltsenek. A testvértelepülési, testvérgyülekezeti kapcsolat azóta is tart, sok személyes barátságon keresztül is. Igyekszünk minden esztendőben közös gyermek és ifjúsági táborokat szervezni - változó színhellyel, gyülekezeti küldöttségeink is többször megfordulnak egymásnál.

FELVIDÉK - HARMAC

1939. 04. 09. Húsvét – Hirdetőkönyv
"Szeretettel hívom fel híveink figyelmét ifjúságunk ma és holnap esti előadására, amely a polgári iskolában lesz, pontosan 8 órai kezdettel. Az első húsvét, amikor a felszabadult felvidéki testvéreinkkel együtt ünnepelhetjük a feltámadás ünnepét. Ifjúságunk a 20 évi rabságban élő felvidéki testvéreink szenvedéseit és a felszabadulás örömét mutatják be előadásukban. A bevételt egy magyar zászló beszerzésére fordítjuk, amely zászlót egy felvidéki községnek adjuk át a Dunavecsei ref. gyülekezet nevében. Híveink szerető támogatását kérem!"

1939.06.11 – Presbiteri jegyzőkönyv
"Lelkipásztor jelenti, hogy ifjúságunk által rendezett színielőadás jövedelméből egyházunk ifjúsága a Gömör megyei Harmaci ref. egyháznak nemzeti zászlót és keresztelői edényt fog ajándékozni. A lelkipásztor már érintkezésbe lépett a Harmaci egyház lelkipásztorával, aki rövidesen a Dunavecsei templomban veszi át az ajándékokat, a Dunavecseiek pedig augusztus hó folyamán a Harmaci templomban adják majd át az emléktárgyakat. Így mind a két gyülekezet részt vesz a rabságból való felszabadulás örömében.
A presbitérium a bejelentést örömmel veszi tudomásul és egyházuk képviseletében néhány presbiter vesz majd részt a harmaci ünnepélyen."

1939. 07. 16 – Hirdetőkönyv
"Jelentem, hogy mához egy hétre a délelőtti istentisztelet után, ha Isten akarja és élünk, a 20 éves cseh rabságból felszabadult Gömör megyei Harmaci ref. egyháznak az ifjúságunk által ajándékozott selyem nemzeti zászlót és keresztelői edényt itt az Isten házában adjuk át a hozzánk érkező Harmaci lelkipásztornak. Készülődjünk minél többen erre a testvéri találkozóra, hálát adva Istennek felvidéki testvéreink felszabadulásáért."

1939.07.29 – Hirdetőkönyv
"A Leánykör és Ifjúsági Egyesületünk tagjait felkérjük, hogy most közvetlenül Istentisztelet után a Leánykör helyiségében gyűljenek össze.
Mint már múlt alkalommal is jelentettük, hogy most, ez alkalommal adjuk át a Dunavecsei ifjúság által a cseh rabság alól felszabadult Harmaci ref. egyháznak a zászlót és keresztelőedényt."

1939.08.13. – Hirdetőkönyv
"Isten segítségével mához egy hétre visszük el a felvidéki Harmac község református gyülekezetének az ifjúságunk által adományozott nemzeti zászlót és keresztelői edényt. Akik ezen a felvidéki örömünnepen kedvezményes jeggyel részt akarnak venni, keddig jelentkezzenek a lelkészi hivatalban, ahol részletes felvilágosítást kapnak."

1939.08.13 – Presbiteri jegyzőkönyv
"Az elnök bejelenti, hogy a Harmaci ref. egyháznak ifjúságunk által ajándékozott nemzeti színű zászlót és keresztelői edényt a lelkipásztor és a presbitérium folyó hó 20-án adja át a harmaci gyülekezetnek Harmacon. Isten áldását kérjük erre a testvéri találkozóra! – Tudomásul szolgál."

A háború után ez a kapcsolat is hosszú időre feledésbe merült. 2008. március 15-én hozzánk látogatott a Harmaci gyülekezet küldöttsége (lelkipásztor asszony, énekkar), hogy velünk töltsék nemzeti ünnepünket. Azóta városi - gyülekezeti küldöttségünk is járt náluk, s büszkén mutatták, megőrizték a zászlót, keresztelői edényt, amit 1939-ben kaptak.