2023.07.03-09.
Július 3. Hétfő
Áldás, békesség!
Pál apostolnak Thesszalonika beliekhez írt második levele 3. rész 13-17. versei: „Mi pedig hálával tartozunk az Istennek mindenkor értetek, testvéreim, akiket szeret az Úr, mert kiválasztott titeket az Isten kezdettől fogva az üdvösségre, a Lélek megszentelő munkája és az igazságba vetett hit által. Erre hívott el titeket a mi evangéliumunk által, hogy így részesüljetek a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségében. Ezért tehát, testvéreim, álljatok szilárdan, és ragaszkodjatok azokhoz a hagyományokhoz, amelyeket akár beszédünkből, akár levelünkből tanultatok. Maga pedig a mi Urunk Jézus Krisztus és az Isten, a mi Atyánk, aki szeretett minket, és kegyelméből örök vigasztalással és jó reménységgel ajándékozott meg, vigasztalja meg a ti szíveteket, és erősítsen meg titeket minden jó cselekedetben és beszédben.”
„Hálával tartozunk az Istennek mindenkor értetek.” Amikor hálás szívvel újra és újra megköszönünk Istennek valamit, akkor csodát élünk át. Tele lesz a szívünk békességgel, örömmel. Hát még, ha egymásért adunk hálát! A naponkénti hálaadásban, növekszik a szívünkben a másik ember iránti szeretet. Milyen nagy dolog, hogy megköszönhetem Istennek minden nap a társamat, a gyermekeimet, az unokáimat, a testvéreimet, a gyülekezetem tagjait akár egyenként. Ebben a hálaadásban én leszek megelégedett, boldog ember. Az ördög azonban ezt a kialakuló békességet és örömöt minden áron meg akarja rontani. Olyan helyzeteket teremt, amiben elfelejtünk hálásak lenni. Olyan helyzeteket, akiben talán éppen sikoltozunk a segítségért. Eszünkbe sem jut, hogy ma is hálás lehetek azért, amiért tegnap még az voltam. Ezért olvassuk tovább, hogy álljatok szilárdan, s ragaszkodjatok ahhoz, amit Isten mondott. Miért is? Mert Isten szava áll és igaz. Ugyanaz, mint tegnap volt. Szilárdan állhatok hát, s a legnagyobb keserűségek között is elhatározhatom, hogy megköszönöm Istennek azt, amit tegnap is megköszöntem. Különösen hálás lehetek azért, mert a vigasztalást már elkészítette. S adja is, ha elkérem, elfogadom.
Uram, kérlek, teremtsd meg a szívünkben, az ajkunkon a hála gyümölcsét. Ámen
804. ének:
Hálát adok, Uram, az életért! Rólad zeng éneket hegy, völgy s a rét! A napokat Te számolod, Uram, én mindenért hálát adok!
Hatalmad, Istenem, mindent fölér! Szavadra engednek: tenger és szél, Leborulnak a csillagok! Uram, én mindenért hálát adok!
Imádom, Szent Atyám, dicső neved! Te vagy a végtelen nagy szeretet. Kegyelmed ma ingyen adod, Uram, én mindenért hálát adok!
Július 4. Kedd
Áldás, békesség!
Pál apostolnak Thesszalonika beliekhez írt második levele 3. rész 1-5. versei: „És végül, testvéreim, imádkozzatok értünk, hogy terjedjen az Úr igéje, és úgy dicsőítsék, ahogyan nálatok is, és hogy megszabaduljunk az elvetemült és gonosz emberektől: mert nem mindenkié a hit. De hűséges az Úr, aki megerősít titeket, és megőriz a gonosztól. Bizalmunk van az Úrban irántatok, hogy amit elrendelünk, azt megteszitek, és meg is fogjátok tenni. Az Úr pedig irányítsa szíveteket az Isten szeretetére és a Krisztus állhatatosságára.”
Imádkozzatok. Imádkozzatok! IMÁDKOZZATOK! Szoktunk – mondhatnánk. De itt nem a magunk bajairól, nem a családunkról van szó, hanem azokról, akik az igét hirdetik. Nemcsak a mi lelkészünkről, minden igehirdetőről. Nem elég, ha ők készülnek? Nem elég, ha megvívják a maguk harcát az igével? Nem. Pál apostol sokszor kéri azokat, akiknek ír: „imádkozzatok értünk, hogy terjedjen az Úr igéje.” Isten munkatársaiul hívott el bennünket, s egyik fontos feladatunk, hogy imádkozzunk azért, hogy terjedjen az Úr igéje. Imádkozzunk, hogy akik az igét olvassák, vagy hallgatják, azoknak a szívében meggyökerezzen, és gyümölcsöt teremjen. Imádkozzunk azért, hogy aki találkozik Isten szavával, annak legyen az örök életre vivő szóvá. Nem azért kell terjednie az Úr igéjének, hogy elmondhassuk: „egyre többen vagyunk a templomban”, hanem azért, mert benne van minden ember megtartatása.
Uram, álld meg a Te szavadat, hogy az életté, erővé lehessen azok szívében, akik olvassák, hallgatják. Áldd meg a Te szavad hirdetőit Szentlelked erejével. Ámen
230. ének:
1.Hallgass meg minket, nagy Úr Isten, E mostani nagy szükségünkben, És tekints meg minket mi életünkben, Hogy ne essünk e földön hitetlenségbe, Ördög kezébe.
2. Mert csak te vagy a világosság, Életünkben te vagy igazság, Mi setét szívünkben nagy világosság, És szomorú lelkünkben te vagy vigasság, Örök boldogság.
3. Távoztass tőlünk hamisságot, Add szívünkbe az igazságot, És a mi lelkünkbe nagy bátorságot, Hogy nyilván elhihessük a boldogságot: Örök országot.
4. Adj Szentlelket a tanítóknak, Együtt vélük a hallgatóknak, Hogy mind engedhessünk akaratodnak, Dicséretet mondhassunk te szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak.
5. Hála neked, mennybéli Isten, Ki vigasztalsz minket éltünkben, És el nem hagysz minket nagy szükségünkben, Megerősítesz inkább az igaz hitben, Ígéretedben.
Július 5. Szerda
Áldás, békesség!
Pál apostolnak Thesszalonika beliekhez írt második levele 3. rész 6-18. versei: „Testvéreim, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében parancsoljuk nektek, hogy tartsá-tok távol magatokat minden olyan testvértől, aki tétlenül és nem a szerint a hagyomány szerint él, amelyet tőlünk vettetek át. Mert magatok is tudjátok, hogyan kell követnetek minket; hiszen mi nem tétlenkedtünk közöttetek, nem éltünk senkinél ingyen kenyéren, hanem fáradsággal és vesződséggel dolgoztunk éjjel és nappal, nehogy valakit is megterheljünk közületek. Nem azért, mintha nem volna meg a jogunk erre, hanem azért, hogy önmagunkat állítsuk elétek követendő példaként. Mert akkor is, amikor nálatok voltunk, azt parancsoltuk nektek: ha valaki nem akar dolgozni, ne is egyék. Mert halljuk, hogy némelyek tétlenül élnek közöttetek, nem dolgoznak, hanem haszontalan dolgokat művelnek. Az ilyeneknek pedig megparan-csoljuk, és a lelkükre kötjük a mi Urunk Jézus Krisztusban, hogy csendben dolgoz-va, a maguk kenyerén éljenek. Ti pedig, testvéreim, ne fáradjatok bele a jó cselekvésébe. Ha pedig valaki nem engedelmeskedik a mi levélbeni intésünknek, azt jegyezzétek meg magatoknak: ne tartsatok vele kapcsolatot, hogy megszégyenüljön. De ne tekintsétek ellenségnek, hanem intsétek, mint testvéreteket. Maga a békesség Ura adjon nektek mindig, minden körülmények között békességet. Az Úr legyen mindnyájatokkal! A köszöntést én, Pál, saját kezemmel írom: ez a hitelesítő jel, min-den levelemen, így írok. A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen mindnyájatokkal!”
Tétlenül él, kiszolgáltatja magát, mások munkáján „élősködik”. Pál azt mondja: tartsuk távol magunkat az ilyen embertől. Nem az a dolgunk, hogy kiszolgáljuk őket. Nem az a segítség, ha megerősítjük benne őket, hogy jól teszik, amit tesznek, azazhogy nem tesznek. A feladatunk, hogy csendesen dolgozzunk, s a magunk kenyerén éljünk. Mi is, ők is. Ugyanakkor nem szabad belefáradni a jó cselekvésébe. Vannak emberek, akiknek szükségük van a segítségünkre. Azoknak, akiket így nevezett egyszer valaki: „ők nem a maguk nyomorultjai”. Nekik azért van sebük, hogy bekösse a kezünk. A következő gondolat talán a legnehezebb: amikor mi, megöregedve, tétlenségre vagyunk „kárhoztatva”. Eljön az életünkbe ez az idő is. Vagy már itt is van. Nehéz elfogadni, amíg az egész életünk csendes munkálkodás-ban folyt, hogy „másokra szorulunk”. Jó, ha el tudjuk fogadni. Jó, ha türelemmel tudjuk viselni a helyzetünket. Jó, ha hálás a szívünk mindenkiért, aki ránk nyitja az ajtót. S jó, ha a tétlenségünk igazából nem tétlenség, mert most lett időnk arra, hogy a legfontosabbal foglalkozzunk: imádkozzunk. A saját lelkünkért, szeretteinkért, csalá-dunkért, szomszédainkért, hívőkért és hitetlenekért, a lelkészünkért, a gyülekezetünk-ért, az egyházunkért, a világ keresztyéneiért, azokért, akik még nem értik Isten szavát.
231. ének:
1.Könyörögjünk Istennek ő Szentlelkének, Bocsássa ki magas mennyből fénylő világát, Végye el mi szívünknek minden homályát, Hogy érthessük Istenünk-nek mindenben akaratját.
2. Ó, Szentlélek, árváknak kegyelmes Atyja, Szegény gyarló bűnösöknek bátorítója, Hitükben tántorgóknak erős gyámola, És az ő remény-ségüknek csak te vagy táplálója.
5. Vedd el a mi szívünknek hitetlenségét, Világo-sítsd meg elménknek nagy sötétségét, Rontsd el a gyűlölségnek kegyetlenségét, Engedd a te szent hitednek mindenütt egyességét!
6. Válassz minket magadnak élő templomul, Végyed mi könyörgésünket szent áldozatul; Vedd ki már e világot a kárhozatból, Engedj igaz hitben való távozást e világból.
Július 6. Csütörtök
Áldás, békesség!
Pál apostolnak Timóteushoz írt első levele 1. rész 1-11. versei: „Pál, a mi megtartó Istenünknek, és Krisztus Jézusnak, a mi reménységünknek rendeléséből Krisztus Jézus apostola, Timóteusnak, igaz fiamnak a hitben: Kegyelem, irgalom, békesség Istentől, a mi Atyánktól és Krisztus Jézustól, a mi Urunktól. Amikor Macedóniába mentem, kértelek, hogy maradj Efezusban, és parancsold meg némelyeknek, hogy ne hirdessenek tévta-nokat, ne is foglalkozzanak mondákkal és vég nélküli nemzetségtábláza-tokkal, amelyek inkább vitákra vezetnek, mint Isten üdvözítő tervének megismerésére hit által. A parancs célja pedig a tiszta szívből, jó lelkiis-meretből és képmutatás nélküli hitből fakadó szeretet. Némelyek elfordul-tak ezektől, és üres fecsegésre adták magukat, törvénytanítók akarnak len-ni; de nem értik sem azt, amit mondanak, sem azt, amit bizonygatnak. Mi azonban tudjuk, hogy a törvény jó, ha valaki törvényszerűen él azzal. És tudjuk azt is, hogy a törvény nem az igaz ellen van, hanem a törvénysze-gők és az engedetlenek, a hitetlenek és a bűnösök, a szentségtelenek és a szentségtörők, az apa- és anyagyilkosok, az embergyilkosok, a paráznák, a fajtalanok, az emberrablók, a hazugok, a hamisan esküvők ellen, és mindaz ellen, ami csak ellenkezik az egészséges tanítással. Ez pedig a boldog Isten dicsőségéről szóló evangélium, amely énrám bízatott.”
Parancsold meg, hogy ne hirdessenek tévtanokat. Fáj a lelkem, amikor kedves ismerőseim olyan tanításokat terjesztenek, amik teljesen ellenkeznek a Biblia tanításával. Meg kellene érteni, kedves ismerőseim, hogy egy út vezet csak a Mennybe: Jézus Krisztus. Senki és semmi más. Keresheti bárki a lelki békéjét Őrajta kívül, el is hitetheti magával és másokkal, hogy megtalálta, de amikor ott állunk mindannyian Isten színe előtt, akkor kiderül, hogy a Krisztuson kívüli utak hová vezettek. Keresheti az ember a „szerencséjét” mindenféle képek, szobrok megosztásával is, de közben vegye komolyan mindenki, hogy ilyenkor az élete NEM Isten kezében van, hanem a szerencse bálványának kezében. „meditálhatunk” is kedvünkre, de ha ez nem Isten jelenlétében való elcsendesedés, akkor magunkat csapjuk be. S mindezek nem mentenek meg a kárhozattól. Egyedül Jézus Krisztus tud megmenteni. Senki és semmi más. Aki a Mennyországot keresi, Őt keresse.
204. ének:
1.Krisztusom, kívüled nincs kihez járulnom, Ily beteg voltomban nincs kitől gyógyulnom. Nincs ily fekélyemből ki által tisztulnom, Veszélyes vermemből és felsza-badulnom.
2. Gyújtsd meg szövétnekét áldott szent igédnek, És bennem virraszd fel napját kegyelmednek; Igaz utat mutass nékem, szegényednek, Járhassak kedvére te szent Felségednek.
3. Várlak, Uram, azért reménykedő szívvel, Miként a vigyázó virradást vár éjjel; Hozd fel szép napodat nékem is jó reggel, Hogy szolgálhassalak serényebb elmével.
4. Dicsértessél, Atya Isten, magasságban, Mi Urunk Krisztussal mind egy méltóságban, És a Szentlélekkel mind egy hatalomban: Háromság egy Isten, áldj meg dolgainkban.
Július 7. Péntek
Áldás, békesség!
Pál apostol Timóteushoz írt első levele 1. rész 12-20. versei: „Hálát adok a Krisztus Jézusnak, a mi Urunknak, aki megerősített engem, mert megbízhatónak tartott, amikor szolgálatra rendelt. Jóllehet előbb őt káromló, az övéit üldöző és erőszakos ember voltam, mégis irgalmat nyertem, mert hitetlenségemben tudatlanul cselekedtem. De bőségesen kiáradt rám a mi Urunk kegyelme a Krisztus Jézusban való hittel és szeretettel. Igaz az a beszéd, és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött el a világba, hogy a bűnösöket üdvözítse, akik közül az első én vagyok. De azért könyörült rajtam, hogy Jézus Krisztus elsősorban énrajtam mutassa meg végtelen türelmét példaként azoknak, akik majd hisznek benne, és így az örök életre jutnak. Az örökkévalóság királyának pedig, a halhatatlan, láthatatlan egy Istennek tisztelet és dicsőség örökkön-örökké. Ámen. Ezt a parancsot kötöm a lelkedre, fiam, Timóteus, hogy a rólad szóló korábbi próféciák alapján harcold meg a nemes harcot. Tartsd meg a hitet és a jó lelkiismeretet, amelyet egyesek elvetettek, és ezért a hit dolgában hajótörést szenvedtek. Ezek közül való Hümenaiosz és Alexandrosz, akiket átadtam a Sátánnak, hadd tanulják meg, hogy ne káromolják az Istent.”
Lehet a hit dolgában hajótörést szenvedni. Azt hiszem, minden keresztyén embert, akik elbízza magát, fenyegeti a hajótörés veszélye. Jó, ha nemcsak a szám, az agyam tudja, hanem a szívem is egészen biztos benne, hogy a bűnösök között első vagyok. Jó, ha ki tudom mondani, hogy semmit sem érdemlek magamtól, csak büntetést, halált és kárhozatot. Ha azt hiszem; hogy ez már nekem megy, jól megy, egyedül is tudom, mit kell egy keresztyén embernek minden esetben tenni, akkor jön a hajótörés. S a hajótörést vagy túléli az ember, vagy nem. Nem éri meg kockáztatni. Csak az a hajótörött éli túl a katasztrófát, akit megmentenek. Összetört életemet, életünket csak Jézus Krisztus áldozata menti meg. Ő jön értem. Ő a MEGMENTŐ. Persze, ha azt hiszem, hogy jó helyen vagyok a „kannibálok” között, akkor nem gondolom, hogy megmentésre szorulok. Sőt! Nem szállok be Jézus Krisztus értem jött hajójába. Ilyenkor belehalok a hajótörésbe.
Úr Jézus, kérlek, könyörülj rajtam, hogy ne gondoljam, hogy mindenre van erőm magamtól. Kérlek, szabadíts meg elbizakodottságomtól. Köszönöm, hogy segítségül hívhatlak. Ámen
727. ének:
1.Lelkem drága Jézusa, Hozzád hajt a félelem, Míg üvölt a habtusa, S nő a vész a tengeren, Rejts el, rejts el, itt ne hagyj, Míg eláll a fergeteg; Biztonságos révet adj, S majd fogadd el lelkemet.
2. Nincs nekem más enyhelyem, Szívem Téged hív s keres, Ó, maradj itt, Mesterem, Őrizz, adj erőt, szeress! Véled állom a vihart, Hit s erő te vagy, te Szent, Szárnyad árnyával takard Fejemet, a védtelent.
3. Csak te kellesz, én Uram, Benned mindent meglelek; Támogasd, ki elzuhan, Gyógyítsd meg, ki vak s beteg. Szent szavadra hallgatok, Tévedés az én bajom, Én hamisság s bűn vagyok, Te igazság s irgalom.
4. Kegyelem vagy, égi jó, Mely minden bűnt eltörül, Hagyd, hogy gyógyító folyó Tisztogasson meg belül. Élet-kút vagy, lüktetés, Vízmerítni drága hely, Ó, buzogj fel bennem és Öröklét felé emelj.
Július 8. Szombat
Áldás, békesség!
Pál apostol Timóteushoz írt első levele 2. rész 1-7. versei: „Arra kérlek mindenekelőtt, hogy tartsatok könyörgéseket, imádságokat, esedezéseket és hálaadásokat minden emberért, a királyokért és minden feljebbvalóért, hogy nyugodt és csendes életet éljünk teljes istenfélelemben és tisztességben. Ez jó és kedves a mi üdvözítő Istenünk színe előtt, aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság megismerésére. Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus, aki váltságul adta önmagát mindenkiért tanúbizonyságként a maga idejében. Azért rendeltettem hírnökül és apostolul - igazat mondok, nem hazudok -, hogy a hitre és az igazságra tanítsam a népeket.”
Nyugodt és csendes életet éljünk. Azt hiszem sokunk szíve vágya ez. Olvastam egy írást, miszerint ehhez nagyot kellene változni ennek a világnak, vagy el kellene költözni külföldre… Eszembe jut az első hollandiai látogatásom, amikor olyan nagy szeretettel fogadtak bennünket, hogy hazaérve elhagyhattam egy időre a vérnyomás csökkentőmet. Egy időre… És persze ne higgye senki, hogy egy látogatás ugyanaz, mint amikor az ember végleg ott él. Senki ne gondolja, hogy külföldön „kolbászból van a kerítés”. A nyugodt és csendes élet titkát Pál apostol írja le itt: „éljünk teljes istenfélelemben és tisztességben”. Ma tehát nem másokon múlik a nyugodt és csendes élet, hanem az Istenhez való kapcsolatomon, és a saját (!) tisztességemen. Honnan van ez? „Tartsatok könyörgéseket, imádságokat, esedezéseket és hálaadásokat minden emberért, a királyokért és minden feljebbvalóért.” Lehet, hogy „unalmas”, de a héten már harmadszor bátorít az ige az imádkozásra. Furcsa? Mégis így van a saját lelkem békessége, s azután a népem jóléte is azon múlik, hogy imádkozok-e minden emberért. Azokért is, akiket nagyon nehéz elviselni. Imádkozok-e a gyülekezet vezetőiért? Egyházunk vezetőiért? Népünk vezetőiért? A főnökömért a munkahelyemen? Mindezeket függetlenül attól, hogy szeretem-e őket, vagy nem, egyetértek-e velük, vagy nem. Szabad könyörögnöm, esedeznem, és HÁLÁTADNI értük. SZABAD! Micsoda Ajándék! Értünk való jó!
Uram, köszönöm, hogy láthatom, hogy az, hogy jól érzem magam a bőrömben és ebben a világban, az egyedül rajtam múlik. Segíts, hogy ne restüljek meg a hálaadásban, a könyörgésben, az esedezésben soha. Áldd meg Urunk vezetőinket. Ámen
1.Áldjuk a mennyei Atyát, Áldjuk a mennyei Atyát! Halleluja, halleluja! Áldjuk a mennyei Atyát!
2. Áldjuk az egyszülött Fiút! Áldjuk az egyszülött Fiút! Halleluja, halleluja! Áldjuk az egyszülött Fiút!
3. Várjuk az Isten Szentlelkét! Várjuk az Isten Szentlelkét! Halleluja, halleluja Várjuk az Isten Szentlelkét!
4. Áldjuk a mennyei Atyát, Dicsérjük egyszülött Fiát! Halleluja, halleluja! Várjuk a Lélek áldását!
Július 9. Vasárnap
Áldás, békesség!
Pál apostol Timóteushoz írt első levele 2. rész 8-15. versei: „Azt akarom tehát, hogy a férfiak mindenütt bűntől tiszta kezeket felemelve imádkozzanak harag és kételkedés nélkül. Ugyanígy az asszonyok is, tisztességes öltözetben, szemérmesen és mértékletesen ékesítsék magukat, ne hajfonatokkal és arannyal, gyöngyökkel vagy drága ruhával, hanem azzal, ami az istenfélelmet valló asszonyokhoz illik: jó cselekedetekkel. Az asszony csendben tanuljon, teljes alázatossággal. A tanítást azonban az asszonynak nem engedem meg, sem azt, hogy a férfin uralkodjék, hanem legyen csendben. Mert Ádám teremtetett először, Éva csak azután, és nem Ádámot vezette tévútra a kísértő, hanem az asszonyt, és ő esett bűnbe. Mégis megtartatik a gyermekszüléskor, ha megmarad józanul a hitben, a szeretetben és a szent életben.”
Vasárnap van. Kedves férfitestvérek: bűntől tiszta kezeket felemelve imádkozzanak harag és kételkedés nélkül. Valaha találkoztam olyan presbiterekkel, akik azt vallották, hogy az imádkozás az asszonyok dolga. Pál apostol nem úgy gondolja. Nem is csak annyit mond, hogy imádkozzanak, hanem bűntől tiszta kezekkel imádkozzanak. Nem működik ugyanis az imádság addig, amíg bűnt melengetek a szívemben, a gondolataimban, a tetteimben, amíg haragszom, vagy kételkedek. Csak bűntől tiszta kezekkel lehet imádkozni.
Továbbá kedves asszonytestvérek: „tisztességes öltözetben, szemérmesen, mértékletes ékességgel: ne hajfonatokkal és arannyal, gyöngyökkel vagy drága ruhával, hanem: jó cselekedetekkel.” Tisztességes öltözetben, jócselekedetekkel ékesítve. Nem baj, ha tisztában vagyunk vele, hogy az is számít, hogy „mibe öltözködünk”, még pedig azért, mert nem jó, ha másokat megbotránkoztatunk. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy mi lakik a szívünkben: jó cselekedet, alázat.
Uram, áldd meg kérünk, a mai istentiszteletet. Áldd meg a gyülekezetünket. Áldd meg annak vezetőit. Áldd meg a szívünket, hogy ne szóljon igéd hiába. Ámen
714. ének:
1.Tehozzád jövünk már, Istenünk, ne szóljon Igéd hiába! A szívünk oly sötét, ó, segíts, élessze Igéd világa. Áldd meg, ó, Uram, ez énekünk, Legyen már csak tied életünk, Ne szóljon Igéd hiába, Ne szóljon Igéd hiába!
2. A fülünk Igédre nem figyel, lábunkkal járunk a sárba'. Vágyaink szakítnak Tőled el, nem fénylik mécsünk világa. Ó, Uram, templomod hadd legyen, A szívünk megszentelt hely legyen! Ne szóljon Igéd hiába, Ne szóljon Igéd hiába!
3. Ajkunkon hazugság bélyege, megrontott életünk átka. Hogy állunk elődbe így, Uram, naponként Téged imádva? Nyisd meg a szemünk, hogy láthassunk! Szenteld meg ajkunk, hogy áldhassunk! Ne szóljon Igéd hiába, Ne szóljon Igéd hiába!
4. A szívünk összetört, ó, Uram, itt állunk előtted gyászba'. A mélyből hozd ki az életünk, ne szóljon Igéd hiába! Áldd meg az Igét, hogy érthessük, Dicsérve Tégedet élhessünk. Ne szóljon Igéd hiába, Ne szóljon Igéd hiába!