Dunavecsei Református EgyházközségDunavecsei Református Kollégium - Általános Iskola, Középiskola és Kollégium

2023.01.09-15.

Sándorné Ablonczy Zsuzsa

Január 09. Hétfő

Áldás, békesség!                                                                                                                       

Lukács evangéliuma 10. rész 25-37. versei: "Ekkor felállt egy törvénytudó, hogy megkísértse őt, és ezt kérdezte: Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet? Ő pedig ezt mondta neki: Mi van megírva a törvényben? Hogyan olvasod? Ő pedig így válaszolt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, és felebarátodat, mint magadat.” Jézus ezt mondta neki: Helyesen feleltél: tedd ezt, és élni fogsz. Ő viszont igazolni akarta magát, ezért megkérdezte Jézustól: De ki a felebarátom? Válaszul Jézus ezt mondta neki: Egy ember ment le Jeruzsálemből Jerikóba, és rablók kezébe esett, akik kifosztották, meg is verték, azután félholtan otthagyva elmentek. Történetesen egy pap ment azon az úton lefelé, de amikor meglátta, elkerülte. Hasonlóképpen egy lévita is odaért arra a helyre, de amikor meglátta, ő is elkerülte. Egy arra utazó samaritánus pedig, amikor odaért hozzá és meglátta, megszánta, odament, olajat és bort öntött sebeire, és bekötötte azokat. Azután feltette őt a saját állatára, elvitte egy fogadóba, és gondját viselte. Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak, és azt mondta neki: Viselj rá gondot, és ha valamit még ráköltesz, amikor visszatérek, megadom neked. Mit gondolsz, e három közül ki volt a felebarátja a rablók kezébe esett embernek? Ő így felelt: Az, aki irgalmas volt hozzá. Jézus erre ezt mondta neki: Menj el, te is hasonlóképpen cselekedj!"

„Menj el, te is hasonlóképpen cselekedj!”

Amikor kérdezek, miért kérdezek? Azért, hogy zavarba hozzam azt, akitől kérdezek? Azért, hogy igazolhassam a saját igazságomat? De jó lenne, ha a kérdéseink mindig tiszta szívből, őszinte érdeklődésből fakadnának. Az Úr Jézus minden nekiszegezett kérdést arra használt fel, hogy Isten országára irányítsa a körülötte lévők figyelmét. Mindenki találkozik nehéz helyzetbe került emberrel. Hogyan viszonyulok hozzá? Ma ez a kérdés a számomra. Meg tudom magyarázni minden döntésemet. De nem ez az érdekes. Az Úr Jézus nekem is mondja: „Menj és te is úgy cselekedj!”

Úr Jézus, sokszor szeretnék szabadulni attól, aki a segítségemre vár. Ó, add Uram, hogy tudjak irgalmas lenni mindig, ahogy Te irgalmas vagy hozzám! Ámen

160. ének:

1.Fohászkodom hozzád, Uram, Istenem! Kérlek, kegyelmesen hallgass meg engem, Mert tebenned soha nem volt kétségem, Azért most is tehozzád esedezem.       

 2. Látod, Uram, igen megnyomorodtam. Előtted nagy nyavalyára jutottam, De míg te szent istenségedben bíztam, Soha semmiben el nem hagyattattam.   

3. Reménységem míg el nem fogyatkozott, A te ígéreted nálam nyilván volt, Hogy énnékem mind megadod azokat, Melyeket én szívem tőled óhajtott.

4. Azért téged hívlak csak segítségre, És magamat nem is bízom senkire; Én lelkemet vigyed hálaadásra, És szívemet juttasd nagy vigasságra.


Január 10. Kedd

Áldás, békesség!                                                                                

Lukács evangéliuma 10. rész 38-42. versei: "Amikor továbbhaladtak, betért egy faluba, ahol egy Márta nevű asszony a házába fogadta. Volt ennek egy Mária nevű testvére, aki leült az Úr lábához, és hallgatta beszédét. Mártát pedig teljesen lefoglalta a sok munka. Ezért odajött, és így szólt: Uram, nem törődsz azzal, hogy a testvérem magamra hagyott a munkában? Mondd hát neki, hogy segítsen! Az Úr azonban így felelt neki: Márta, Márta, sok mindenért aggódsz és nyugtalankodsz, pedig kevésre van szükség, valójában csak egyre. Mária a jó részt választotta, amelyet nem vehetnek el tőle."

Háziasszony életünk bizony Márta élet. Pár nappal vagyunk karácsony után. Már jó előre megterveztük a karácsonyi menüt, azt, hogy mit sütünk, mikor takarítunk, díszítünk, terítünk, mikor megyünk bevásárolni. S mégis újra és újra előtört az aggodalmaskodás. Mennyivel inkább, ha váratlan vendég érkezik… Mai igénk aggódó, nyugtalan szívünknek minden időkre jó hírt hirdet: NEM KELL AGGÓDNI, SEM NYUGTALANKODNI. A rengeteg dolog, ami lefoglal, sőt elveszi erőnket, örömünket, felesleges. Az ÜNNEPBEN, de legfőképpen karácsonykor, s az életünk minden másik napján is egyetlen dolog szükséges: ÜLNI AZ ÚR „LÁBÁNÁL” ÉS HALLGATNI ŐT. Minden elmúlik az életünkkel együtt. Semmi sem maradandó csak az Úr Jézusba vetett hitünk. S ha az iránta való szeretettel van tele a szívünk, akkor kiderül, hogy a váratlan vendéget lehet egyszerű étellel, de nagy szeretettel fogadni, s az ünnepre is lehet elég lesz az ötféle sütemény helyett csak egyféle is, mert a szeretet mindent felülmúl. Próbáljuk ki: aggódás helyett Istenre bízva mindent. Luther Márton mondta egyszer: „Ma különösen sok dolgom van. Ezért ma különösen sokat kell IMÁDKOZNOM.”

Úr Jézus, köszönöm az ajándékodat, hogy nem nekem kell erőm felett teljesítenem, megoldanom feladatokat. Köszönöm, hogy nekem elég Benned bíznom, s Téged áldani. Uram, áldalak Téged ma is, s hadd áldjunk együtt a gyülekezet közösségével. Ámen

724. ének:

1.Jézus, nyájas és szelíd, Láss meg engemet, Hallgassad meg, hű Megváltóm, gyermekedet!      

2. Bűnöm láncát oldja fel Kegyelmed s a hit; Törjed össze balga szívem bálványait!            

3. Szabadságot adj nekem És tiszta szívet, Vonj magadhoz, Jézusom, hogy járjak veled!            

4. Vezess engem utadon: Magad légy az út, Melyen lelkem a halálból életre jut.

5. Jézus, nyájas és szelíd, Láss meg engemet: El ne engedd, hű Megváltóm, már kezemet!


Január 11. Szerda

Áldás, békesség!                                                                                

Lukács evangéliuma 11. rész 1-13. versei: "Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá egyik tanítványa: Uram, taníts minket imádkozni, ahogy János is tanította a tanítványait! Ő pedig ezt mondta nekik: Amikor imádkoztok, ezt mondjátok: Atyánk, szenteltessék meg a te neved! Jöjjön el a te országod! Mindennapi kenyerünket add meg nekünk naponként. És bocsásd meg bűneinket, mert mi is megbocsátunk minden ellenünk vétkezőnek. És ne vígy minket kísértésbe!
Azután így szólt hozzájuk: Ki az közületek, akinek van egy barátja, és az elmegy hozzá éjfélkor, és ezt mondja neki: Barátom, adj nekem kölcsön három kenyeret, mert útról érkezett egy barátom, és nincs mit elébe tegyek – és az így válaszolna belülről: Hagyjál békén! Az ajtó már be van zárva, és velem együtt gyermekeim is ágyban vannak, nem kelhetek fel, hogy adjak neked. Mondom nektek, ha nem is kelne fel, és nem is adna neki azért, mert a barátja, tolakodása miatt fel fog kelni, és megadja neki, amire szüksége van. Én is azt mondom nektek: kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek. Mert mindaz, aki kér, kap, aki keres, talál, és aki zörget, annak megnyittatik. Melyik apa az közületek, aki fiának kígyót ad, amikor az halat kér tőle, vagy amikor tojást kér, skorpiót ad neki? Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok gyermekeiteknek jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ad mennyei Atyátok Szentlelket azoknak, akik kérik tőle."

„Uram, taníts minket imádkozni!” Tanulni kell? Igen. Az imádság nem annyi, hogy kérek, kérek, kérek… Azt olvassuk a Bibliában: „Kéritek, de nem kapjátok, mert nem jól kéritek…” Nézzük az Úrtól tanult imádságot: Szent a szívemben, a számon, az életemben Isten neve? Vágyódom az Ő országába, vagy csak eföldi kincseim gyarapodására vágyom? Megköszönöm-e a mindennapi kenyeremet? Igyekszem-e azon, hogy másoknak is legyen? Kérem-e bűneim bocsánatát? MEGBOCSÁTOK-E AZOKNAK, AKIK ELLENEM VÉTENEK?

Úr Jézus, köszönöm neked az életem, köszönöm a mai napot. Köszönöm a szeretteimet, a gyülekezetemet, a lelkipásztorunkat. Köszönöm a Te áldásaidat. Köszönöm, hogy Te munkálod szívemben a megbocsátást. Köszönöm, hogy szabad Rád bíznom egész életemet, minden gondomat. Áldalak, Uram. Ámen

265. ének: Istennel járni, lakozni, Szent élettel illatozni, Igaz hitben nem habozni: Jézus Krisztus, taníts, Taníts imádkozni!


Január 12. Csütörtök

Áldás, békesség!                                                                       

Lukács evangéliuma 11. rész 14-28. versei: "Egyszer Jézus egy néma ördögöt űzött ki, és amikor kiment az ördög, megszólalt a néma. A sokaság pedig elcsodálkozott. Néhányan közülük azonban így szóltak: Belzebubbal, az ördögök fejedelmével űzi ki az ördögöket. Mások pedig kísértették, és mennyei jelt követeltek tőle. Ő azonban ismerve gondolataikat, ezt mondta nekik: Minden ország, amely meghasonlik önmagával, elpusztul, és ház házra omlik. Ha a Sátán is meghasonlik önmagával, miképpen maradhat fenn az országa? Ti azt mondjátok, hogy én Belzebubbal űzöm ki az ördögöket. De ha én Belzebubbal űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok kivel űzik ki azokat? Ezért ők lesznek a bíráitok. Ha viszont én Isten ujjával űzöm ki az ördögöket, akkor bizony elérkezett hozzátok az Isten országa. Amikor az erős ember fegyverrel őrzi a maga házát, biztonságban van a vagyona. De ha nála erősebb tör ellene, és legyőzi őt, akkor elveszi fegyverzetét, amelyben bízott, és szétosztja a zsákmányt. Aki nincs velem, az ellenem van, és aki nem velem gyűjt, az tékozol.
Amikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélküli helyeken bolyong nyugalmat keresve, és ha nem talál, akkor így szól: Visszatérek házamba, ahonnan kijöttem. És amikor odaér, kisöpörve és felékesítve találja. Akkor elmegy, vesz maga mellé még másik hét, magánál is gonoszabb lelket, bemennek és ott laknak; és végül ennek az embernek az állapota rosszabb lesz, mint azelőtt volt.
Amikor ezt mondta, a sokaságból egy asszony hangosan így szólt hozzá: Boldog az anyaméh, amely téged hordozott, és boldog az emlő, amely téged táplált! Erre ő így felelt: De még boldogabbak azok, akik hallgatják az Isten beszédét, és megtartják."

„Aki nincs velem, az ellenem van, és aki nem velem gyűjt, az tékozol.” Lehetek valakitől km-ekben távol, de lélekben közel, sőt egy. Amikor ugyanazt képviseljük. S állhatok valaki mellet úgy, hogy teljesen ellentétesen gondolkozunk. Ha az Úr Jézust hallgatom úgy, hogy nem értek vele egyet, akkor – lehet, hogy ott ülök az istentiszteleten, s mégis – ellene vagyok.
Boldogok, akik hallgatják és megtartják Isten beszédét! Boldogok, akik nem ellene, hanem érte élnek. Boldogok, mert ez szolgálja az emberek javát, s boldogok, mert ez az út vezet a Mennyország felé.

Úr Jézus, könyörülj meg rajtam, hogy be ne csapjam önmagamat és másokat. Hadd éljünk áldásod alatt együtt a gyülekezetben. Ámen

334. ének:

1."Imádkozzatok és buzgón kérjetek!" Bűnös voltunkért, Uram, ó, ne vess meg! Tiszta szívet és Szentlelket adj nékünk, Hallgass meg Fiad nevébe', ha kérünk.

2. Keressetek buzgón és megtaláltok! - Téged keresünk, Uram: hogy bűn s átok Erőt ne vegyen mirajtunk, légy nékünk Égi utunk, igazságunk, életünk! 

3. Zörgessetek buzgón Isten ajtaján! - Elfáradtunk, Uram, e világ zaján; Ó, nyisd meg az égi béke szép honát, Add, hogy zenghessünk örök halleluját!


Január 13. Péntek

Áldás, békesség!                                                             

Lukács evangéliuma 11. rész 29-32. versei: "Amikor pedig egyre nagyobb sokaság gyülekezett hozzá, ő így kezdett beszélni: Ez a nemzedék gonosz nemzedék: jelt követel, de nem adatik neki más jel, mint Jónás próféta jele. Mert amiképpen Jónás jel volt a niniveiek számára, úgy lesz az Emberfia is jellé ennek a nemzedéknek. Dél királynője feltámad majd az ítéletkor e nemzedék férfiaival együtt, és elítéli őket, mert ő eljött a föld végső határáról, hogy meghallgassa Salamon bölcsességét, de íme, nagyobb van itt Salamonnál. Ninive lakói feltámadnak az ítéletkor ezzel a nemzedékkel, és elítélik, mert ők megtértek Jónás prédikálására, de íme, nagyobb van itt Jónásnál."

Jelt követelek, vagy rácsodálkozom az előttem levő jelre? A jel Isten országára mutat. S ha Isten szava a gonoszságomra mutat, akkor sértődötten válhatok még gonoszabbá, vagy térdet, fejet hajthatok Előtte, s kérhetem, Ő tisztítsa meg a szívemet. A jel ma is itt áll előttem: az Úr Jézus keresztje. Égfelé mutat. Megállok-e csendben előtte, vagy úgy megyek tovább, hogy észre sem veszem, hiszen annyiszor láttam már, annyiszor beszéltek róla? Isten azért szólít meg naponta, mert szabad nekem rácsodálkoznom az Ő hatalmas, irántam való szeretetére.

„Szívem zeng a nagy csodáról: Jézusról, ki nálam járt. Megtudtam, hogy énmiattam Golgotán halt kínhalált. Igen, én is zengek Róla, térdre hullva áldom Őt a szentekkel majd együtt Nála, a kristálytenger előtt.       2. Elveszett voltam, halál várt, Bűnben éltem céltalan. Boldogságot nem találtam, Űztem bár, de hasztalan. Igen, én is zengek Róla térdre hullva áldom Őt a szentekkel majd együtt Nála, a kristálytenger előtt. 3. Összezúzott testem, lelkem Elgyengült, s így bűnösen Két kezébe roskadtam le, S Néki adtam életem. Igen, én is zengek Róla térdre hullva áldom Őt a szentekkel majd együtt Nála, a kristálytenger előtt. 4. Ó, de most, hogy újra élek, Napjaimnak célja van: Szolgálni a menny Urának Víg örömmel boldogan. Igen, én is zengek Róla térdre hullva áldom Őt a szentekkel majd együtt Nála, a kristálytenger előtt.”

Uram, köszönöm, hogy naponta velem vagy, s vezeted az életem. Köszönöm, hogy nem hagysz magamra, s elvezetsz egészen a CÉLIG, a Te országodba. Köszönöm, hogy Te építed a gyülekezetünket. Köszönöm, hogy kezedben tudhatjuk minden gondját, jelenét és jövőjét. Áldunk ezért. Ámen

825. ének:

1.Hinni taníts, Uram, kérni taníts! Gyermeki, nagy hitet kérni taníts! Indítsd fel szívemet, Buzduljon fel, neked Gyűjteni lelkeket! Kérni taníts!

2. Hinni taníts, Uram, kérni taníts! Lélekből, lelkesen kérni taníts! Üdvözítőm te vagy, Észt, erőt, szívet adj. Lelkeddel el ne hagyj! Kérni taníts!    

3. Hinni taníts, Uram, kérni taníts! Gyorsan elszáll a perc: kérni taníts! Lásd gyengesé-gemet, Erősíts engemet, Míg diadalt nyerek: Kérni taníts!

4. Hinni taníts, Uram, kérni taníts! Jézus, te visszajössz: várni taníts! Majd ha kegyelmesen Nézed az életem: Állhassak csendesen. Hinni taníts!


Január 14. Szombat

Áldás, békesség!                                                            

Lukács evangéliuma 11. rész 33-36. versei: "Aki lámpást gyújt, nem teszi rejtett helyre, sem véka alá, hanem a lámpatartóra, hogy a belépők lássák a világosságot. A test lámpása a szem. Ha a szemed tiszta, az egész tested világos, de ha gonosz, a tested is sötét. Vigyázz tehát, hogy a benned levő világosság sötétséggé ne legyen! Ha tehát az egész tested világos, és nincsen benne semmi sötétség, akkor olyan világos lesz az egész, mint amikor a lámpás megvilágít téged a fényével."

A test lámpása a szem. A kötelező maszkhasználat idején ez egyértelműen látszott. Mosolyog-e a szemed? Mi teszi a szemed széppé, tisztává, fényt osztóvá? A fiatalság? Sokan azt hiszik. Sok szomorú szemű fiatalt láttam. Sőt magam is voltam szomorú szemű fiatal. Talán a smink? Sokan állítják, hogy enélkül az „öltözet” nélkül ki sem léphetnek az utcára. Pedig ez az „öltözet” csak álarc, ami eltakarja az igazit. Mitől fog fényt árasztani a szemünk? Úgy tapasztalom, hogy ehhez mindegy, hogy hány évesek vagyunk. Lehetünk akár 100 esztendősek is, vagy éppen kisgyermekek… „A szem a lélek tükre”. Az a kérdés hát, hogy mi van a lelkemben. Háborúság? Békesség? Bármelyik is legyen, azonnal megjelenik a szememben. A legjobb smink sem takarja el a haragomat. S a szem, csak pusztán úgy, ahogy megteremtette Isten, ragyog, s fényt oszt, ha a szívemben ott lobog az Úr Jézustól kapott szeretet. „Ragyogsz-e még, égi fény, Sötét éjszakában? Tündökölsz-e biztatón A bűnös világban? Gyúlj ki újra s hirdessed: Él az Ur, az Isten, Irgalommal ránk tekint Fényesség lesz itt lenn.   2. Angyalének hangzol-e süket füleinkben? Békességet hirdetsz-e Feldúlt életünkbe? Oh, zendülj meg s mondjad el, Él az Ur, az Isten, Kegyes szava felhangzik Békesség lesz itt lenn.”

Áldalak Úr Jézus, mert értem jöttél el. Áldalak, mert fényt gyújtottál a szívem-ben. Áldalak, mert a legsötétebb napokon is ott ragyogsz láthatóan. Áldalak, mert megáldottad a gyülekezetet. Hadd áldjunk Téged együtt, örökké. Ámen

207. ének:   

1.Nagy Isten, néked zeng az ének, Ki volna más tehozzád fogható? Csak téged áld a szív, a lélek, Csak téged áldlak, ó, Mindenható! Jövel, segíts, én édes Jézusom, Hogy könyörgésem mennybe feljusson!

2. Ó, vonj, Atyám, Fiadhoz engem, Hogy szent Fiad is hozzád elvigyen; S míg jóvoltodat áldva zengem, Keblem Szentlelked hajléka legyen; Add békességed ízét érzeni, És dicséreted vígan zengeni!

3. Ha semmi mást nem kérek tőled, Csak amit Lelked által kérhetek, Te szükségim beteljesíted, Mert Jézus hozzád utat készített, Ki gyötrelmével értem áldozott, És üdvösséget jussomul hozott.

4. Jó tudnom azt, hogy közbenjáróm Hű Jézusom, ki jobbod felől ül; Ő általa, ha hitből várom, Kérésem nálad bizton teljesül; Jó nékem, hogy míg tart ez életem, Szent neved vígan, áldva zenghetem!


Január 15. Vasárnap

Áldás, békesség!                                                                                                  

Lukács evangéliuma 11. rész 37-54. versei: "Amikor ezekről beszélt, egy farizeus arra kérte őt, hogy ebédeljen nála. Jézus bement, és asztalhoz telepedett. A farizeus pedig elcsodálkozott, amikor látta, hogy ebéd előtt nem mosdott meg. Az Úr azonban ezt mondta neki: Ti farizeusok a pohár és a tál külsejét megtisztítjátok, de belül telve vagytok rablásvággyal és gonoszsággal. Esztelenek! Aki megalkotta a külsőt, nem az alkotta-e meg a belsőt is? Azt adjátok oda alamizsnául, ami belül van, és minden tiszta lesz nektek. De jaj nektek, farizeusok, mert tizedet adtok a mentából, a kaporból és minden veteményből, de elhanyagoljátok az igazságos ítéletet és az Isten szeretetét, pedig ezeket kellene cselekedni és amazokat sem elhanyagolni! Jaj nektek, farizeusok, mert szeretitek a főhelyet a zsinagógában és a köszöntéseket a tereken! Jaj nektek, mert olyanok vagytok, mint a jeltelen sírok: az emberek mit sem sejtve járnak felettük! Ekkor megszólalt egy törvénytudó, és ezt mondta neki: Mester, amikor ezt mondod, minket is megsértesz. De ő így válaszolt: Jaj nektek is, törvénytudók, mert megterhelitek az embereket elhordozhatatlan terhekkel, de magatok egyetlen ujjal sem érintitek azokat! Jaj nektek, mert síremlékeket építetek a prófétáknak, pedig atyáitok ölték meg őket! Tehát egyetértetek atyáitok tetteivel, és helyeslitek azokat, hiszen azok megölték őket, ti pedig síremlékeiket építitek. Ezért mondta az Isten bölcsessége is: Küldök hozzájuk prófétákat és apostolokat, és közülük némelyeket megölnek, másokat pedig üldöznek, hogy számot adjon ez a nemzedék minden próféta véréért, amelyet kiontottak a világ kezdete óta, Ábel vérétől Zekarjá véréig, akit az áldozati oltár és a templom között öltek meg. Bizony mondom nektek, számot kell adnia ennek a nemzedéknek. Jaj nektek, törvénytudók, mert elvettétek az ismeret kulcsát: ti nem mentek be, és azokat is megakadályoztátok, akik be akarnak menni! Amikor kiment onnan, az írástudók és a farizeusok hevesen támadni és mindenféléről faggatni kezdték őt, és csak azt lesték, hogy beszédében valamin rajtakaphassák."

Most tényleg megbántasz, Úr Jézus? Kinek gondolom magam?! Sokszor azt gondoljuk, hogy az Úr Jézusnak kötelessége dajkálni bennünket. Hiszen Isten szeretet!... De nagy baj lenne, ha a szeretet nem figyelmeztetne arra, hogy vesztembe rohanok. Nem, az nem szeretet, amelyik szó nélkül tűri, hogy kárt tegyek magamban. Igen, a szerető Úr Jézus Krisztus van, amikor rám szól. Jaj nekem! S jaj nekem, ha nem veszem komolyan. Jaj nekem, ha megsértődök, mert akkor nem tudok, mert nem is akarok változtatni a rosz-szon. Jaj nekem, ha azt hiszem, hogy én megérdemlem, vagy megérdemelném Isten ké-nyeztető szeretetét. Jaj nekem, ha ettől kezdve azt „lesem”, hogy min bántódhassak meg. Jaj nekem, ha azt keresem, hogy mi az, amiért elmaradhatok a templomból, megsértőd-hetek lelkészre, gyülekezetre. Mindezzel csak a saját halálom keresem. Krisztus azért jött, hogy ne kárhozatba, hanem örök életre mehessen, aki hisz Őbenne.

681. ének:

1.Krisztus, ki vagy nap és világ, Minket sötétségben ne hagyj! Igaz világosság te vagy, Kárhozatra mennünk ne hagyj!    

2. Téged kérünk, szent Úr Isten: Oltalmazz minket ez éjen; Nyugodalmunk benned légyen, A mi lelkünk el ne vesszen!  

3. Nehéz álom el ne nyomjon, Az ellenség meg ne csaljon; Testünk hozzá ne hajoljon És haragodba ne hozzon!      

4. Mi szemeink ha alusznak, Szíveink rád vigyázzanak; Te hatalmadnak ereje Légyen híveid őrzője!

5. Úr Isten, hozzád kiáltunk: Gondviselőnk, légy oltalmunk! Őrizz meg ellenségek-től, Lelki, testi ínségektől!

6. Parancsoljad angyalidnak, Hogy mireánk vigyázzanak; A mi gonosz ellenségünk Messze távol járjon tőlünk!

7. Emlékezzél meg mirólunk: Jól tudod, mily gyarlók vagyunk; Kiket megváltál véreddel: Úr Jézus, kérünk, ne hagyj el!

8. Dicsőség légyen Atyának, Ő szent Fiának, Krisztusnak, Szentlélekkel egyetemben, Örökkön-örökké!