2022.08.15-21.
Augusztus 15. Hétfő
Áldás, békesség!
Pál apostolnak korintusiakhoz írt első levele 3. rész 6-23. versei: „Én ültettem, Apollós öntözte, de a növekedést az Isten adta. Úgyhogy az sem számít, aki ültet, az sem, aki öntöz, hanem csak Isten, aki a növekedést adja. Aki ültet, és aki öntöz: egyek, és mindegyik majd a maga jutalmát kapja fáradozásához méltóan. Mert mi Isten munkatársai vagyunk, ti pedig Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok. Az Istentől nekem adott kegyelem szerint, mint bölcs építőmester, alapot vetettem, de más épít rá. Vigyázzon azonban mindenki, hogyan épít rá. Mert más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, amely a Jézus Krisztus. Azt pedig, hogy ki mit épít erre az alapra: aranyat, ezüstöt, drágakövet, fát, szénát, szalmát; az a nap fogja világossá tenni, mivel tűzben jelenik meg, és akkor mindenkinek a munkája nyilvánvalóvá lesz; és hogy kinek mit ér a munkája, azt a tűz fogja kipróbálni. Ha valakinek a munkája, amelyet ráépített, megmarad, jutalmat fog kapni; de ha valakinek a munkája megég, kárt vall. Ő maga megmenekül ugyan, de úgy, mint aki tűzön ment át. Nem tudjátok, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke bennetek lakik? Ha valaki az Isten templomát megrontja, azt megrontja Isten, mert az Isten temploma szent, és ez a templom ti vagytok. Senki meg ne csalja önmagát! Ha valaki bölcsnek gondolja magát közöttetek ebben a világban, legyen bolonddá, hogy bölccsé lehessen. E világ bölcsessége ugyanis bolondság az Isten előtt. Mert meg van írva: "Megfogja a bölcseket ravaszságukban", aztán ez is: "Az Úr tudja, hogy a bölcsek gondolatai hiábavalók." Azért senki ne dicsekedjék emberekkel, mert minden a tietek; akár Pál, akár Apollós, akár Kéfás, akár a világ, akár az élet, akár a halál, akár a jelenvalók, akár az eljövendők: minden a tietek. Ti viszont a Krisztuséi vagytok, Krisztus pedig Istené.”
A növekedést az Isten adja. Semmit nem számít, hogy emberi erőfeszítéseink mekkorák. Egyetlen dolog számít: Isten akaratából teszem-e azt, ami teszek, vagy a saját elhatározásomból. Megkérdeztem-e, hogy mi Isten akarata arról, amit gondolok? Nem úgy van, hogy én tervezek, építek, s Isten majd utólag jóváhagyja. Úgy van az, hogy Isten tervez. S ha én ebbe a tervbe akarok, tudok bekapcsolódni, Tőle kérni, várni és kapni feladatot, akkor, és igen, csak akkor Isten munkatársa vagyok. Különben hiábavalóan dolgozom. „Hiába néktek korán felkelnetek, későn feküdnötök, fáradsággal szerzett kenyeret ennetek. Akit az Úr szeret, annak álmában ad eleget.” Annak, aki nem a maga esze után akar menni. Így lesz az életem Isten templomává.
Uram, hadd legyen templomod minden nap az életem. Ámen
714. ének:
1.Tehozzád jövünk már, Istenünk, ne szóljon Igéd hiába! A szívünk oly sötét, ó, segíts, élessze Igéd világa. Áldd meg, ó, Uram, ez énekünk, Legyen már csak tied életünk, Ne szóljon Igéd hiába, Ne szóljon Igéd hiába!
2. A fülünk Igédre nem figyel, lábunkkal járunk a sárba'. Vágyaink szakítnak Tőled el, nem fénylik mécsünk világa. Ó, Uram, templomod hadd legyen, A szívünk megszentelt hely legyen! Ne szóljon Igéd hiába, Ne szóljon Igéd hiába!
3. Ajkunkon hazugság bélyege, megrontott életünk átka. Hogy állunk elődbe így, Uram, naponként Téged imádva? Nyisd meg a szemünk, hogy láthassunk! Szenteld meg ajkunk, hogy áldhassunk! Ne szóljon Igéd hiába, Ne szóljon Igéd hiába!
4. A szívünk összetört, ó, Uram, itt állunk előtted gyászba'. A mélyből hozd ki az életünk, ne szóljon Igéd hiába! Áldd meg az Igét, hogy érthessük, Dicsérve Tégedet élhessünk. Ne szóljon Igéd hiába, Ne szóljon Igéd hiába!
Augusztus 16. Kedd
Áldás, békesség!
Pál apostol korintusiakhoz írt első levele 4. rész 1-13. versei: „Úgy tekintsen minket minden ember, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak sáfárait. Márpedig a sáfároktól elsősorban azt követelik, hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon. Én pedig a legkevésbé sem törődöm azzal, hogy ti hogyan ítélkeztek felettem, vagy más emberek hogyan ítélkeznek egy napon; sőt magam sem ítélkezem önmagam felett. Mert semmi vádat nem tudok önmagamra mondani, de nem ez tesz igazzá, mert aki felettem ítélkezik, az Úr az. Egyáltalában ne ítéljetek azért addig, míg el nem jön az Úr. Ő majd megvilágítja a sötétség titkait, és nyilvánvalóvá teszi a szívek szándékait, és akkor mindenki Istentől kapja meg a dicséretet. Mindezeket pedig, testvéreim, értetek alkalmaztam magamra és Apollósra, hogy a mi példánkon tanuljátok meg: ahhoz tartsa magát az ember, ami meg van írva, és senki se fuvalkodjék fel az egyik tanítóval dicsekedve a másik ellen. Mert ki tesz téged különbbé? Mid van, amit nem kaptál? Ha pedig kaptad, mit dicsekszel, mintha nem kaptad volna? Ti már jóllaktatok, már meggazdagodtatok, nélkülünk uralomra jutottatok; bár csakugyan uralomra is jutottatok volna, hogy veletek együtt mi is uralkodhatnánk. Mert úgy gondolom, hogy Isten minket, apostolokat, utolsókul állított, mint akiket halálra szántak, mert látványossággá lettünk a világnak, az angyaloknak és az embereknek. Mi bolondok vagyunk a Krisztusért, ti pedig okosak a Krisztusban, mi erőtlenek, ti pedig erősek, ti megbecsültek, mi pedig megvetettek. Mind ez ideig éhezünk és szomjazunk, ruhátlanok vagyunk, és bántalmakat szenvedünk, otthontalanul bujdosunk, és tulajdon kezünkkel dolgozva fáradozunk. Amikor gyaláznak, áldást mondunk, amikor üldöznek, tűrünk, amikor rágalmaznak, jó szóval válaszolunk; szinte a világ szemétjévé lettünk, és mindenki söpredékévé mind ez ideig.”
„Hálát adok értetek Istennek mindenkor” – kezdi Pál apostol a levelét. A mai részben mégis úgy tűnik, hogy a gyülekezet nem hálás Pálért. Pedig a gyülekezet élén álló embert, bárki legyen is, úgy jó tekinteni, mint Krisztus szolgáját. Olyan embert, aki nem emberektől, hanem Krisztustól kapta a feladatát. Jó nekünk, ha így tudunk nézni a gyülekezetünk mindenkori vezetőjére. Jó nekünk Istentől kérni a vezetőt. Jó nekünk hinni, hogy Isten akaratából érkezik. Jó azt is tudnunk, hogy nem dolgunk az ő számonkérése. Istennek tartozik számadással. S ez nagyon komoly dolog. Kár ítélkeznünk – mint ahogy Pál apostol felett is kár volt ítélkeznie a korintusiaknak. Ítélkezéseink helyett sokkal jobban járunk, ha hálát adunk vezetőinkért, munkatársainkért.
Istenem, kérlek, Te munkáld bennem a hálás szívet. Ámen
208. ének:
1.Jöjj, mondjunk hálaszót Hű szájjal és hű szívvel. Mert rajtunk itt az Úr Nagy csodadolgot mível. Már anyaölben is Volt mindig gondja ránk. A sok jót, mellyel áld, Ki sem mondhatja szánk.
2. Dús kincséből az Úr Jó békességet adjon, Hogy szívünkben a kedv Víg és derűs maradjon. Ne hagyja híveit Bú-bajban sohasem; A rossztól óvja meg Itt s túl ez életen.
3. Az Atyát és Fiút És a Szentlelket áldom, A menny Urát, kiben Szent egybe forrt a három; Aki úgy szól ma is, Ahogy régente szólt, Nem változik: az Ő, És az lesz, aki volt.
Augusztus 17. Szerda
Áldás, békesség!
Pál apostol korintusiakhoz írt első levele 4. rész 14-21. versei: „Nem azért írom ezeket, hogy megszégyenítselek titeket, hanem azért, hogy intselek, mint szeretett gyermekeimet. Ha tanítómesteretek sok ezer volna is a Krisztusban, atyátok azonban nincs sok: mert az evangélium által én vagyok a ti atyátok a Krisztus Jézusban. Kérlek tehát titeket: legyetek az én követőim. Ezért küldtem el hozzátok Timóteust, aki szeretett és hű gyermekem az Úrban, aki emlékeztetni fog titeket arra: hogyan élek Krisztus Jézusban, és hogyan tanítok minden gyülekezetben. Egyesek azonban úgy felfuvalkodtak, mintha nem készülnénk hozzátok. Pedig ha az Úr akarja, hamarosan elmegyek, és meg fogom ismerni a felfuvalkodottaknak nem a beszédét, hanem az erejét. Mert nem beszédben áll az Isten országa, hanem erőben. Mit akartok? Bottal menjek hozzátok, vagy szeretettel és szelíd lélekkel?”
Azért szólok, mert szeretlek. A szavainkat szeretet vezérli? A hozzánk szóló szót tudjuk úgy fogadni, hogy az szeretetből van? Készek vagyunk mérlegelni, hogy jót akar, ha fáj is? S tudunk-e úgy szólni, hogy a szavainkból érezhető legyen a szeretet? Készek vagyunk a szeretet mérlegén megmérni azt, amit hallunk, és azt is, amit mondunk? Ha ezt tesszük, sokkal szebb lesz körülöttünk az élet. Ez persze egyéni elhatározásunkból nem megy. Isten segítségét kérve igen. S akkor tapasztaljuk, hogy „nem beszédben áll az Isten országa, hanem erőben”. A szeretet szava egyedül Isten erejéből szólal meg. Magunktól nem megy sem a szólás, sem az értés. De amikor jelenlétében élhetek, akkor Isten ereje átjárja a lelkem. Megérteti velem, amire szükségem van. Megfogalmaztatja velem, amit ki kell mondanom.
„Kegyelemből léphetünk be szent jelenlétedbe, nem saját érdemeinkből, csak Jézus vérével. Jelenlétedbe hívsz most, hívsz, ó Uram. Kegyelem által vezérelsz, jövünk Hozzád, Uram. Minden törvényszegésünket elvetted, a Bárány drága szent vérével mostál meg.”
Köszönöm, Uram, hogy a Te szavad mindig értem, értünk való jó szó. Segíts, hogy nyíljon rá a szívem minden nap. Ámen
289. ének:
1.Ó, maradj kegyelmeddel mivelünk, Jézusunk, Hogy a bűnös világnak tőribe ne jussunk.
2. Ó, maradj szent igéddel mivelünk, Megváltónk, E földi vándorlásban te légy útmutatónk.
3. Ó, maradj, világosság, mivelünk fényeddel, Te vezess a sötétben, hogy ne tévedjünk el.
4. Ó, maradj áldásoddal mivelünk, Úr Isten, Szent kegyelmed áraszd ránk minden szükséginkben.
5. Ó, maradj oltalmaddal mivelünk, hű pajzsunk, Hogy e világ diadalt ne vehessen rajtunk.
6. Ó, maradj hűségeddel mivelünk, szent Isten, Adj erőt, hogy megálljunk mindvégig a hitben.
Augusztus 18. Csütörtök
Áldás, békesség!
Pál apostol korintusiakhoz írt első levele 5. rész: „Mindenfelé az a hír járja, hogy paráznaság van közöttetek, mégpedig olyan, amilyen még a pogányok között sem fordul elő; hogy tudniillik valaki apjának feleségével él. Ti pedig felfuvalkodtatok ahelyett, hogy inkább megszomorodtatok volna, és eltávolítottátok volna közületek azt, aki ilyen dolgot cselekedett. Mert én, aki testben távol vagyok, de lélekben jelen, mint jelenlevő már ítéltem afelett, aki így cselekedett. Úgy ítéltem, hogy miután az Úr Jézus nevében összegyűltünk, ti és az én lelkem, a mi Urunk Jézus hatalmával, átadjuk az ilyet a Sátánnak, teste pusztulására, hogy lelke üdvözüljön az Úrnak ama napján. Nem jól dicsekedtek ti. Hát nem tudjátok, hogy egy kicsiny kovász az egész tésztát megkeleszti? Takarítsátok ki a régi kovászt, hogy új tésztává legyetek, hiszen ti kovásztalanok vagytok, mert a mi húsvéti bárányunk, a Krisztus, már megáldoztatott. Azért ne régi kovásszal ünnepeljünk, se a rosszaság és gonoszság kovászával, hanem a tisztaság és igazság kovásztalanságával. Levelemben már megírtam nektek, hogy nem szabad kapcsolatot tartani paráznákkal. De nem általában e világ paráznáival vagy nyerészkedőivel, harácsolóival vagy bálványimádóival, hiszen akkor ki kellene mennetek a világból. Most tehát azt írom nektek, hogy ne éljetek közösségben azzal, akit bár testvérnek neveznek, de parázna vagy nyerészkedő, bálványimádó vagy rágalmazó, részeges vagy harácsoló. Az ilyennel még együtt se egyetek. Mert mit tartozik rám, hogy a kívül levők felett ítélkezzem? Nem a belül levők felett ítélkeztek-e ti is? A kívül levőket pedig Isten fogja megítélni. Távolítsátok el azért a gonoszt magatok közül!”
Nagyon rosszat teszek, amikor jónak mondom, s az egész világ előtt dicsérem azt, ami rossz, azt, ami bűn. Többször látom, hogy idősebb családtagok örvendezve köszöntik a nagyon fiatal, inkább még gyerek újabb és újabb kapcsolatát. Ugyanezt teszik az idősebb nemzedékkel a barátok, ismerősök. Gyermekkoromban Édesanyám elmagyarázta, hogy mi a jó, mi az igaz, mi a tisztességes. Ma emberek azt dicsérik, ami nem jó, nem igaz, nem tisztességes. Miért baj az, ha ebben részt veszünk?
Becsapjuk azt, akit útba kellene inkább igazítani.
Megtévesztjük azokat, akik mindezt látják, hallják.
A hétfői igeszakaszban azt olvastuk, hogy „Isten temploma vagytok”. De jó, ha újra végig gondoljuk, hogy mi fér be egy templomba! „Ó, Uram, templomod hadd legyen, A szívünk megszentelt hely legyen! Ne szóljon Igéd hiába, Ne szóljon Igéd hiába!” – énekeltük hétfőn.
Úr Jézus, kérlek, tisztítsd meg a szívem, a gondolataim, a szám, hogy ne lássam, ne nevezzem a bűnt jónak, helyesnek, követendőnek akkor sem, ha az egész világ annak tartja. Segíts, hogy ne ártsak másoknak. Ámen
1.Tégy engem tisztává, tégy engem tisztává, Jézus! Tégy engem tisztává, tégy engem tisztává, Jézus! Nyisd meg szemem világát, hogy lásson Téged, Te hű! S ne lásson Tenálad szebbet, és legyen utált a bűn!
2. Tégy engem tisztává, tégy engem tisztává, Uram! Tégy engem tisztává, tégy engem tisztává, Uram! Mutasd meg ösvényedet, hogy ne tévelyedjek el! És ezer veszélyen által Tehozzád juthassak el!
3. Tégy engem tisztává, tégy engem tisztává, kérlek! Tégy engem tisztává, tégy engem tisztává, kérlek! A Sátán karmaiból erőddel szabadíts meg! Az én lelkemet a bűntől hit által Te tisztítsd meg!
Augusztus 19. Péntek
Áldás, békesség!
Pál apostol korintusiakhoz írt első levele 6. rész 1-8. versei: „Hogyan merészel közületek valaki, akinek a másikkal peres ügye van, a hitetlenek, s nem a szentek előtt törvénykezni? Vagy nem tudjátok, hogy a szentek a világ felett fognak ítélkezni? És ha ti ítélkeztek a világ felett, arra talán méltatlanok vagytok, hogy jelentéktelen ügyekben ítélkezzetek? Vagy nem tudjátok, hogy angyalok fölött is ítélkezünk majd? Akkor mennyivel inkább ítélkezhetünk a mindennapi élet dolgaiban! Ha tehát hétköznapi ügyekben pereskedtek, akkor azokat ültetitek a bírói székbe, akik semmit sem számítanak a gyülekezet előtt? Megszégyenítésül mondom nektek! Ennyire nincs közöttetek egyetlen bölcs sem, aki igazságot tudna tenni testvérei között? Sőt testvér a testvérrel pereskedik, méghozzá hitetlenek előtt. Egyáltalán már az is nagy gyarlóság bennetek, hogy pereskedtek egymással. Miért nem szenveditek el inkább a sérelmet? Miért nem tűritek el inkább a kárt? Sőt ti okoztok sérelmet és kárt, mégpedig testvéreknek!”
„Egyáltalán már az is nagy gyarlóság bennetek, hogy pereskedtek egymással. Miért nem szenveditek el inkább a sérelmet? Miért nem tűritek el inkább a kárt? Sőt ti okoztok sérelmet és kárt, mégpedig testvéreknek!” Édesapámat megkárosította valaki. Nagy szegénység volt abban az időben. Hiányzott az, amivel megkárosították. Ám, amikor a napi Biblia-olvasása közben ezt a részt olvasta, eldöntötte, hogy nem fordul bírósághoz. Nem perlekedik. Hagyja, hogy Isten döntsön az ügyében. S Isten döntött. Nem haltunk éhen a kár miatt. De Édesapám lelkében békesség született, s maradt. Ez nem azt jelenti, hogy a keresztyén ember legyen ostoba, de azt igen, hogy hagyhatja ügyét az Igazságosan Ítélő Istenre.
Mennyei Atyám! Szívem egész teljességével szeretném Rád bízni magam. Nem akarom a sérelmeimet sorolni. Kérlek, Te intézz minden kárvallásomat. Ámen
729. ének:
1.Védelmezz, Istenem, Ügyemnek fogd pártját, Mindenki ellenem, Nem lehetnék árvább.
2. Körülfog minden rossz, Gyönge már a lábom, Segítsen szent erőd Utaidat járnom.
3. Vezess föl hegyedre, Otthonodba engem, Öröm és vidámság Töltse el a lelkem.4. Atyának, Fiúnak, Szentléleknek hála, Meglátja az Urat, Aki várva várja.
Augusztus 20. Szombat
Áldás, békesség!
Pál apostol korintusiakhoz írt első levele 6. rész 9-20. versei: „Vagy nem tudjátok, hogy igazságtalanok nem örökölhetik Isten országát? Ne tévelyegjetek: sem paráznák, sem bálványimádók, sem házasságtörők, sem bujálkodók, sem fajtalanok, sem tolvajok, sem nyerészkedők, sem részegesek, sem rágalmazók, sem harácsolók nem fogják örökölni Isten országát. Pedig ilyenek voltak közületek némelyek: de megmosattatok, megszentelődtetek, és meg is igazultatok az Úr Jézus Krisztus nevében és a mi Istenünk Lelke által. Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de ne váljak semminek a rabjává. Az eledel a gyomorért van, a gyomor meg az eledelért, de Isten ezt is, amazt is meg fogja semmisíteni. A test azonban nem a paráznaságért van, hanem az Úrért, az Úr pedig a testért. Isten ugyanis feltámasztotta az Urat, és hatalmával minket is fel fog támasztani. Vagy nem tudjátok, hogy a ti testetek a Krisztus tagja? Most tehát azok, akik a Krisztus tagjai, parázna nő tagjaivá legyenek? Szó sem lehet róla! Vagy nem tudjátok, hogy aki parázna nővel egyesül, egy testté lesz vele? Mert - amint az Írás mondja - "lesznek ketten egy testté." Aki pedig az Úrral egyesül, egy Lélek ővele. Kerüljétek a paráznaságot! Minden más bűn, amit elkövet az ember, kívül van a testén, de aki paráználkodik, a saját teste ellen vétkezik. Vagy nem tudjátok, hogy testetek, amit Istentől kaptatok, a bennetek levő Szentlélek temploma, és ezért nem a magatokéi vagytok? Mert áron vétettetek meg: dicsőítsétek tehát Istent testetekben.”
Ma újra előttünk van: a Mennyországból kint lehet maradni! Merem mondani, hogy nem vagyok igazságtalan? Sem nyerészkedő? Sem rágalmazó? A többit már nem is sorolom, amit Pál apostol leírt. Ugye, nem hisszük magunkról, hogy saját tehetségünkből készek vagyunk a Mennyországra! De jó, ha Pállal együtt mondhatom, hogy ILYEN VOLTAM. DE MEGMOSOTT AZ ÚR JÉZUS VÉRE. Azóta is folyamatosan tisztítja, szenteli az életem. Én pedig engedem, hogy tegye, sőt kérem rá!
ÚR Jézus, nagy árat fizettél értem. S még mindig, naponta a Te tisztogatásodra szorulok. Ó kérlek, soha ne engedd, hogy elbízzam magam. Szeretnélek Téged dicsőíteni minden tettemmel, minden időben. Ámen
761. ének:
1.Mily jó, ha bűntől már szabad, Az Úr szolgája vagy; A bűn szolgája gyáva rab, A Krisztusé szabad.
2. A bűn sötétben tévelyeg És bajba dönt vakon; De Krisztus kézen fog s vezet Világos utakon.
3. A bűnben kín van s gyűlölet, Mi mást, más minket öl; Öröm köt egybe s szeretet Az Úr szívén belül.
4. Már szolgád lettem, Jézusom, Ki értem áldozál; Más uram nincsen, jól tudom, Mert bűnből kihozál.
5. Légy áldott, Krisztusom, te nagy! Hadd adjam át szívem: Vedd szívesen, hogy hol te vagy, E szív is ott legyen.
Augusztus 21. Vasárnap
Áldás, békesség!
Pál apostol korintusiakhoz írt első levele 7. rész 1-16. versei: „Amikről pedig írtatok, azokra ezt válaszolom: jó a férfinak asszonyt nem érinteni. A paráznaság miatt azonban mindenkinek legyen saját felesége, és minden asszonynak saját férje. A férj teljesítse kötelességét felesége iránt, hasonlóan a feleség is a férje iránt. A feleség nem ura a maga testének, hanem a férje; s ugyanúgy a férj sem ura a maga testének, hanem a felesége. Ne fosszátok meg egymást magatoktól, legfeljebb közös megegyezéssel egy időre, hogy szabaddá legyetek az imádkozásra, de azután legyetek ismét együtt, nehogy megkísértsen a Sátán titeket azáltal, hogy képtelenek vagytok magatokon uralkodni. Ezt pedig kedvezésképpen mondom, nem parancsként. Szeretném ugyanis, ha minden ember úgy volna, mint én magam is; viszont mindenkinek saját kegyelmi ajándéka van Istentől: kinek így, kinek amúgy. A nem házasoknak és az özvegyeknek pedig ezt mondom: jó nekik, ha úgy maradnak, mint én is. Ha azonban nem tudják magukat megtartóztatni, házasodjanak meg, mert jobb házasságban élni, mint égni. A házasoknak pedig nem én parancsolom, hanem az Úr, hogy az asszony ne váljon el a férjétől. Ha azonban elválik, maradjon házasság nélkül, vagy béküljön ki a férjével. A férfi se bocsássa el a feleségét. A többieknek pedig én mondom, nem az Úr: ha egy testvérnek hitetlen felesége van, aki kész vele élni, ne bocsássa el. És ha egy asszonynak hitetlen férje van, és ez kész vele élni, ne hagyja el a férjét. Mert a hitetlen férj meg van szentelve hívő felesége által, a hitetlen feleség pedig hívő férje által; különben gyermekeitek is tisztátalanok volnának, így azonban szentek. Ha pedig a hitetlen házastárs válni akar, váljék el, nincs szolgaság alá vetve a hívő férj vagy a hívő feleség az ilyen esetekben. Mert arra hívott el minket az Isten, hogy békességben éljünk. Mert mit tudod te, asszony, vajon megmentheted-e a férjedet? Vagy mit tudod te, férfi, vajon megmentheted-e a feleségedet?”
„Mindenkinek saját kegyelmi ajándéka van Istentől.” Úgy szeretjük megmondani, vagy legalább kigondolni, hogy miként jó a másik embernek élni… Nem tesszük jól. Különösen, ha nem kérdezi senki tőlünk. Minden embernek saját, egyéni útja van ebben az életben. Minden ember (én is, Te is) akkor jár jó úton, ha Istentől kéri az útbaigazítást úgy a házasságának kérdésében, mint a családi élet minden területén, s ugyanúgy az élet minden dolgában. Amikor ma templomba hív a harang, Isten ma is azért vár, hogy a saját utunkról beszéljen velünk. A saját utunkhoz Isten saját kegyelmi ajándékot ad. Nem nekem kell „kitaposni” a járatlan utat. Nekem CSAK Isten kezét kell, lehet, szabad fognom minden lépésnél. Akkor az életem nem útvesztőkbe torkollik, hanem halad a CÉL felé. Vár rám az én Uram, a Mennyben.
Úr Jézus, köszönöm, hogy elrendelt utamon Te vezetsz. Áldalak ezért naponta. Ámen
824. ének:
1."Szólj, szólj hozzám, Uram, mert szolgád hallja szódat!" Így mondom, mert magam rég annak érezem. Hadd járjak utadon, hadd várjam égi jódat Hű szívvel szüntelen, hű szívvel szüntelen.
2. Adj lelkedből erőt, hogy értsem és szeressem Elrendelt utamat s minden parancsodat. Egy vágyat hagyj nekem: hogy halljam és kövessem Szent igazságodat, szent igazságodat.
3. Nincs oly tudós sehol, ki megtanít utadra, A bölcs nem fejti meg törvényedet sosem; Te fejted meg nekünk, te, hű szíveknek Atyja, Kinek szavát lesem, kinek szavát lesem.
4. Te nagy csodáidról bár fennszóval beszélnek, És fennen hirdetik felséges rendedet, Ha nem te szólsz, Uram, a szó fülig, ha érhet, De szívig nem mehet, de szívig nem mehet.
5. Szólj, szólj, én Istenem! - szól hangodból a jóság, A lelkem megfeszül, s a hallásban segít, És szódban meglelem az örökkévalóság Jó édességeit, jó édességeit.
6. Szólj és csitítsd a bút, mert bú és kín gyötörnek, Szólj, hogy legyen szavad ír s gyógyító erő; Szólj, dicsőséged úgy még szebben tündökölhet, És mindörökre nő, és mindörökre nő.