2022.05.23-05.29.
Május 23. Hétfő
Áldás, békesség!
Pál apostol Rómaiakhoz írt levele 14. rész 13-23. versei: „Többé tehát ne ítélkezzünk egymás felett, hanem inkább azt tartsátok jónak, hogy testvéreteknek se okozzatok megütközést vagy elbotlást. Tudom, és meg vagyok győződve az Úr Jézus által, hogy semmi sem tisztátalan önmagában, hanem ha valaki valamit tisztátalannak tart, annak tisztátalan az. Ha pedig atyádfia valamilyen étel miatt megszomorodik, akkor nem jársz el szeretetben. Ne tedd tönkre ételeddel azt, akiért Krisztus meghalt. Vigyázzatok, ne káromolják azt a jót, amelyben részesültetek. Hiszen az Isten országa nem evés és ivás, hanem igazság, békesség és a Szentlélekben való öröm; mert aki ebben szolgál Krisztusnak, az kedves az Isten előtt, és megbízható az emberek előtt. Azokra a dolgokra törekedjünk tehát, amelyek a békességet és egymás építését szolgálják. Étel miatt ne rombold az Isten munkáját. Minden tiszta ugyan, de rossz annak az embernek, aki megütközéssel eszi azt. Jó tehát nem enni húst, nem inni bort, és semmi olyat nem tenni, amin testvéred megütközik. Te azt a hitet, amely benned van, tartsd meg az Isten előtt. Boldog, akinek nem kell elítélni önmagát abban, ami felől döntött. Aki pedig kételkedik, amikor eszik, máris elítéltetett, mivel nem hitből tette. Mert minden, ami nem hitből származik, az bűn.”
„Vigyázzatok, ne káromolják azt a jót, amelyben részesültetek. Hiszen az Isten országa nem evés és ivás, hanem igazság, békesség és a Szentlélekben való öröm.” Vigyázzatok! Sajnos sokszor könnyelműen kimondunk, vagy teszünk dolgokat. Azt gondoljuk, igazunk van. Közben mások megbotránkoznak rajtunk. Vagy éppen felbátorodnak valamire, amire nem kellene. Ilyenkor szégyent hozunk Isten nevére, arra a jóra, amiben részesültünk. Ami ettől még nagyobb baj, hogy bezárhatjuk ilyenkor Isten országa kapuját emberek előtt, akiket megtéveszt a viselkedésünk (evésünk, vagy ivásunk…). Pedig Isten országára találásnál nincs fontosabb az életben. Isten országa sosem az evésről vagy az ivásról szól. Hanem miről? „Igazság, békesség és Szentlélek által való öröm.” Sokféle öröm van ebben az életben. Sokszor fáj a lelkem, amíg mások „örömét” hallgatom. Nagyon hangos örömök ezek. Isten országába a Szentlélek által való öröm vezet. Az Isten hatalmában, szeretetében való örvendezés. Az igazságban, az igazságnak való örvendezés. Az az öröm, amikor a szívemben csendes békesség van. De jó, hogy lehet.
„Minden, ami nem hitből származik, az bűn.” Valaki egyszer azt mondta, ez nagyon nehéz. Én úgy gondolom, hogy ez segít igazán könnyűvé tenni az utamat Isten országa felé: „Most hitből áll csak életem.” Amikor meg tudom beszélni Istennel, akkor hatalmas megtapasztalásokkal ajándékoz meg! Ostoba vagyok, hogy nem minden percben élek hitből.
100. zsoltár:
1.E földön ti minden népek, Az Istennek örvendjetek, Előtte szép énekekkel Szolgáljátok őt víg szívvel!
2. Tudjátok, hogy ez az Isten, Ki minket teremtett bölcsen, És mi vagyunk ő népei És ő nyájának juhai.
3. Ő kapuin menjetek be, Hálát adván szívetekbe! Jer, menjünk be tornácába, Néki nagy hálákat adva!
4. Mert nagy az ő kegyessége, És megmarad mindörökre, És ő hűsége mindenha Megáll, és el nem fogy soha.
Május 24. Kedd
Áldás, békesség!
Pál apostol Rómaiakhoz írt levele 15. rész 1-13. versei: „Mi erősek pedig tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk, és ne a magunk kedvére éljünk. Mindegyikünk a felebarátjának kedvezzen, mégpedig annak javára, épülésére. Hiszen Krisztus sem magának kedvezett, hanem ahogyan meg van írva: "A te gyalázóid gyalázásai énreám hullottak." Mert amit korábban megírtak, a mi tanításunkra írták meg, hogy az Írásokból türelmet és vigasztalást merítve reménykedjünk. A türelem és vigasztalás Istene pedig adja meg nektek, hogy kölcsönös egyetértés legyen közöttetek Jézus Krisztus akarata szerint, hogy egy szívvel, egy szájjal dicsőítsétek a mi Urunk Jézus Krisztus Istenét és Atyját. Fogadjátok be tehát egymást, ahogyan Krisztus is befogadott minket az Isten dicsőségére. Mert mondom: Krisztus a zsidóság szolgájává lett az Isten igazságáért, hogy megerősítse az atyáknak adott ígéreteket. A népek pedig irgalmáért dicsőítsék az Istent, ahogyan meg van írva: "Ezért magasztallak téged a népek között, és nevednek dicséretet éneklek." Ezt is mondja: "Örüljetek, népek, az ő népével együtt." És ezt is: "Dicsérjétek, ti népek mind, az Urat, és dicsőítse őt minden nép." Ézsaiás pedig így szól: "Hajtás sarjad Isai gyökeréből, és népek uralkodójává emelkedik: benne reménykednek a népek." A reménység Istene pedig töltsön be titeket a hitben teljes örömmel és békességgel, hogy bővölködjetek a reménységben a Szentlélek ereje által.”
„Mi erősek pedig tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk, és ne a magunk kedvére éljünk.” Ne a magunk kedvére éljünk. Pedig szeretünk magunknak kedvezni. S kétségtelen tény, hogy szükséges is, hogy túl ne hajtsuk magunkat. Van „arany középút”? Nincs. De van Istenünk, Akire figyelhetünk, Aki tudomásunkra hozza, amikor meg kell állni, s azt is, amikor el kell indulni. S tartozunk. Igen, tartozunk. Kinek? Istennek, Aki magához ölelt, Aki megerősített. Megint nem a magunk akaratából, erejéből kell „hősnek” lennünk. Isten mutatja a feladatot. Ő adja az erőt is hozzá. Rá figyelhetek. Tőle kapom a feladatot. Ő hozza elém az erőtlent. Istennel beszélgetve látom meg, hogy mikor, mit kell tennem. Magam sem értettem, amikor valakinek a panaszkodását hallva, nem tudtam legalább részvétet érezni. Szégyelltem is magam. S valaki megértette velem, hogy azért történt, mert ott nekem nem volt feladatom. Ó, nagyon kell vigyázni, hogy könnyelműen ki ne mondjam: „Itt nekem most nincs feladatom.” De arra is, hogy ne vállaljam azt, ami a másik ember dolga. Hogyan tudok eligazodni? A „keskeny út”, az, amit Isten kijelölt a számomra, az nagyon keskeny. Igazából egyetlen jó döntési lehetőség van rajta: Mi az Isten akarata?
Uram, köszönöm, hogy Téged mindig megkérdezhetlek. Köszönöm, hogy Te nem késel a válasszal. Köszönöm, hogy megértethetem. S köszönöm annak az örömét, amikor Veled dönthetek. Ámen
762. ének:
Uram, tied vagyok én, / Magadnak alkottál, A világnak kezdetén / Már kiválasztottál.
Ma is rólad neveznek / Engem keresztyénnek, Dicsőségét nevednek / Hirdetem, míg élek.
Uram, tied vagyok én, / Oltalmad takargat, A Mindenható ölén / Találtam nyugalmat.
Te viselted gondomat, / Míg felnövekedtem, Reád bízom magamat / Egész életemben.
Uram, tied vagyok én, / Tőled hitet kaptam, Hogy a próbák tengerén / Hozzád ragaszkodjam.
Ördög, halál, bűn, világ / Mind ellenem támad: Szívem tehozzád kiált, / S békére lel nálad.
Uram, tied vagyok én / Életben-halálban, Az öröklét küszöbén / Átlépek majd bátran.
Add, Uram, hogy testemtől Lelkem könnyen váljon, Mikor a kürt megzendül, Kegyelmet találjon.
Május 25. Szerda
Áldás, békesség!
Pál apostol Rómaiakhoz írt levele 15. rész 14-33. versei: „Én pedig, testvéreim, magam is meg vagyok arról győződve, hogy ti is telve vagytok jósággal, telve a teljes ismerettel, és hogy egymást is tudjátok tanítani. Ám, kissé merészebben írtam nektek, mintegy emlékeztetve titeket ama kegyelem alapján, amelyet Isten adott nekem arra, hogy a pogányokért legyek Krisztus Jézusnak szolgája, és végezzem az Isten evangéliumának papi szolgálatát, hogy a pogányok áldozata a Szentlélek által megszentelt és kedves legyen. Krisztus Jézusban tehát van okom a dicsekvésre Isten előtt. Mert semmi olyanról nem mernék beszélni, amit nem Krisztus tett általam a pogányok megtéréséért szóval és tettel, jelek és csodák erejével, a Lélek ereje által: úgyhogy Jeruzsálemtől kezdve egészen Illíriáig mindenfelé hirdettem a Krisztus evangéliumát. Eközben pedig azt tartottam becsületesnek, hogy az evangéliumot nem ott hirdettem, ahol Krisztust már ismertté tették, hogy ne idegen alapra építsek, hanem ahogyan meg van írva: "Meglátják őt azok, akiknek még nem hirdették, és akik még nem hallották, azok megértik." Ez is sokszor akadályozott abban, hogy elmenjek hozzátok. Most pedig, mivel már nincs munkaterület ezeken a vidékeken számomra, és sok éve vágyódom arra, hogy eljussak hozzátok, amikor Hispániába utazom, el is megyek hozzátok. Remélem ugyanis, hogy átutazóban megláthatlak titeket, és ti fogtok engem oda útnak indítani, ha már előbb egy kissé felüdültem nálatok. Most pedig Jeruzsálembe megyek a szentek szolgálatára. Macedónia és Akhája ugyanis jónak látta, hogy gyűjtést rendezzenek a jeruzsálemi szentek szegényeinek. Jónak látták ezt, de tartoznak is vele nekik, mert ha a pogányok részesültek az ő lelki javaikban, akkor tartoznak azzal, hogy anyagiakkal szolgáljanak nekik. Ha tehát ezt elvégeztem, és az eredményt lepecsételve átadtam, a ti segítségetekkel elmegyek Hispániába. Azt pedig tudom, hogy amikor hozzátok megyek, Krisztus áldásának teljességével érkezem meg. A mi Urunk Jézus Krisztusra és a Lélek szeretetére kérlek titeket, testvéreim, tusakodjatok imádságaitokban velem együtt az Isten előtt énértem, hogy megszabaduljak azoktól, akik hitetlenek Júdeában, és hogy jeruzsálemi szolgálatom kedves legyen a szenteknek; hogy aztán majd Isten akaratából örömmel érkezzem hozzátok, és megpihenjek nálatok. A békesség Istene legyen mindnyájatokkal. Ámen.”
„Azt pedig tudom, hogy amikor hozzátok megyek, Krisztus áldásának teljességével érkezem meg.” És valóban Krisztus áldásával érkezett meg. Bilincsben, fogolyként. Ám a saját bérelt szállásán, ahonnan nem mehetett sehová, de hozzá jöhetett bárki. Különös, amikor „elképzelem” a jövőt. Talán imádkozom is érte. Isten meghallgatja imádságomat, válaszol. Nem az elképzelésem szerint. De ha vállalom, akkor áldássá válik a számomra és mások számára is, mert velem lesz a békesség Istene.
Úr Jézus, köszönöm, hogy útjaidon nem úgy viszel, ahogy én elképzelném, hanem úgy, ahogy az nekem és másoknak jó. Áldalak ezért. Ámen
771. ének:
1.Velem vándorol utamon Jézus, Gond és félelem el nem ér. Elvisz, elsegít engem a célhoz, Ő, a győzelmes, hű vezér, Ő, a győzelmes, hű vezér.
2. Velem vándorol utamon Jézus, Ott az oltalom hű szívén. Ha a szép napot fellegek rejtik, Ő az éltető, tiszta fény. Ő az éltető, tiszta fény.
3. Velem vándorol utamon Jézus, Ez a vigaszom, baj ha jő. Bármi súlyosak rajtam a terhek, Segít hordani, ott van Ő, Segít hordani, ott van Ő.
4. Velem vándorol utamon Jézus, Bár az út néha oly sötét. Soha nincs okom félni a bajtól, Amíg irgalmas karja véd, Amíg irgalmas karja véd.
5. Velem vándorol utamon Jézus, Túl a sír sötét éjjelén. Fenn a mennyei, angyali karban Nevét végtelen áldom én, Nevét végtelen áldom én.
Május 26. Áldozócsütörtök
Áldás, békesség!
Pál apostol Rómaiakhoz írt levele 16. rész 1-16. versei: „Ajánlom nektek nőtestvérünket, Fébét, aki jelenleg a kenkhreai gyülekezet szolgája: fogadjátok őt az Úr akarata szerint a szentekhez illően, és álljatok mellé minden olyan ügyben, amelyben szüksége van rátok, mert ő is sokaknak lett pártfogója, nekem magamnak is. Köszöntsétek Priszkát és Akvilát, akik munkatársaim a Krisztus Jézusban. Ők életemért saját fejüket kockáztatták, és nekik nem csak én vagyok hálás, hanem a pogányok valamennyi gyülekezete is. Köszöntsétek a házukban levő gyülekezetet is. Köszöntsétek az én szeretett Epainetoszomat, aki az ázsiai tartomány első zsengéje Krisztusban. Köszöntsétek Máriát, aki sokat fáradozott értetek. Köszöntsétek Andronikoszt és Juniászt, rokonaimat és fogolytársaimat, akiket nagyra becsülnek az apostolok körében, akik nálam is előbb lettek Krisztus híveivé. Köszöntsétek az Úrban szeretett Ampliátuszomat. Köszöntsétek Urbánuszt, aki munkatársunk a Krisztusban, és az én szeretett Sztakhüszomat. Köszöntsétek Apellészt, a Krisztus kipróbált emberét. Köszöntsétek az Arisztobulosz háza népéből valókat. Köszöntsétek Heródiónt, az én rokonomat. Köszöntsétek a Narcisszusz háza népéből azokat, akik az Úrban hisznek. Köszöntsétek Trüfainát és Trüfószát, akik fáradoznak az Úrért. Köszöntsétek a szeretett Persziszt, aki sokat fáradozott az Úrért. Köszöntsétek az Úrban kiválasztott Rufuszt és anyját, aki nekem is anyám. Köszöntsétek Aszünkritoszt, Flegónt, Hermészt, Patrobászt, Hermászt és a hozzájuk tartozó testvéreket. Köszöntsétek Filologoszt és Júliát, Néreuszt és nőtestvérét, valamint Olümpászt és a hozzájuk tartozó szenteket mind. Köszöntsétek egymást szent csókkal. Köszönt titeket Krisztus minden gyülekezete.”
Köszöntések sora. Egy sereg számunkra ismeretlen név. Szükségünk van rá? IGEN! Látjuk bennük azokat az embereket, akik az Úrért fáradoztak. Áldott az Isten, hogy ajándékok lehettek ezek az emberek mások számára. Fejben elkezdtem írni az én dunavecsei listámat. Először azokat, akik már nem itt élnek. Szerte ez országban, s van, aki más országban él Isten dicsőségére. De jó lenne most köszönteni őket. De jó lesz majd egykor Isten színe előtt köszönteni egymást. Aztán a következő listám azokról készült, akikkel hétről hétre együtt imádkozhatok a templomban. Együtt énekelünk, együtt figyelünk arra, hogy mit mond nekünk Isten. Azok, akik valamilyen feladatot is vállalnak a gyülekezetért, Krisztusért. Jó végig gondolni. Jó imádságaimban megköszönni őket Istennek. Jó vasárnapról vasárnapra köszönteni őket.
Ma, a Mennybemenetel ünnepén a számomra az Úr Jézus nagy ajándéka, hogy Őt ugyan nem láthatom itt, most szemtől szembe, de adott társakat, akikkel együtt jó járni az utat.
822. ének:
1.Testvérek, menjünk bátran, hamar leszáll az éj, E földi pusztaságban Megállni nagy veszély. Hát merítsünk erőt A menny felé sietni, Nem állva megpihenni A boldog cél előtt.
2. A keskeny útra térünk, Ne rettentsen meg az; Ki elhívott, vezérünk, Tudjuk, hogy hű s igaz. Mint egykor Ő tevé, Most véle s benne bízva, Arcát ki-ki fordítsa A szent város felé.
7. Ha botlanak a gyöngék, Segítsen az erős; Hordjuk, emeljük önként, Kin gyöngesége győz. Tartsunk jól össze hát, Tudjunk utolsók lenni, A bajt vállunkra venni E földi élten át.
Május 27. Péntek
Áldás, békesség!
Pál apostol Rómaiakhoz írt levele 16. rész 17-27. versei: „Kérlek titeket, testvéreim, tartsátok szemmel azokat, akik szakadásokat és botránkozásokat okoznak azzal, hogy az ellenkezőjét tanítják annak, amit tanultatok. Térjetek ki előlük! Mert az ilyenek nem a mi Urunknak, Krisztusnak szolgálnak, hanem a saját hasuknak, és szép szóval, ékesszólással megcsalják a jóhiszeműek szívét. Hiszen a ti engedelmességetek híre eljutott mindenkihez. Nektek tehát örülök. De szeretném, ha bölcsek lennétek a jóra, és képtelenek a rosszra. A békesség Istene pedig összezúzza a Sátánt lábatok alatt hamarosan. A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen veletek! Köszönt titeket munkatársam, Timóteus, valamint rokonaim: Luciusz, Jázon és Szószipatrosz. Köszöntelek titeket az Úrban én, Terciusz, aki leírtam ezt a levelet. Köszönt titeket Gájusz, aki vendéglátóm nekem és az egész gyülekezetnek. Köszönt titeket Erásztosz, a város számvevője, és Kvártusz testvérünk. ( A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen mindnyájatokkal!) Akinek van hatalma arra, hogy megerősítsen titeket az én evangéliumom és a Jézus Krisztusról szóló üzenet szerint - ama titok kinyilatkoztatása folytán, amely örök időkön át kimondatlan maradt, de most nyilvánvalóvá lett, és az örök Isten rendelkezése szerint a próféták írásai által tudtul adatott minden népnek, hogy eljussanak a hit engedelmességére. Az egyedül bölcs Istené a dicsőség, a Jézus Krisztus által örökkön-örökké. Ámen.”
„Tartsátok szemmel azokat, akik szakadásokat és botránkozásokat okoznak. Térjetek ki előlük!” Tartsátok szemmel. Vegyétek észre. Nem szabad úgy tenni, mintha minden rendben lenne. Mikor? Akkor, amikor valaki az ellenkezőjét tanítja, mint amit a Biblia mond. És mondanak ma is, sokszor, akár naponta olyanokat, amik tetszetősek, a szívünknek kedvesek, amikben még „jó is lenne hinni”, de éppen ellenkezője annak, amire Isten tanít. Pál apostol azt mondja: térjetek ki előlük. Vagyis ne ütközzetek. Igyekezzetek megvédeni azokat, akik rátok vannak bízva, hogy ne tévedjenek el, de azokkal, akik a tévedéseket hirdetik, ne ütközzetek. Miért? Mert meggyőzni nem lehet őket. Ők nem Krisztust szolgálják, hanem a saját hasukat – olvastuk. Aki pedig hallja a mi vitánkat velük, annak az nem lesz lelke épülésére. Nehéz sokszor kitérni, mert megvan rögtön kéznél a „saját” válaszom. Isten ma azt mondja: ne ütközz. Nem kell. Nem segít senkin. Legyetek bölcsek a jóra, és képtelenek a rosszra. Nehéz feladat, de kérhetjük naponta, hogy Isten adjon bölcsességet ahhoz, hogy mikor szóljunk, mikor hallgassunk. Nagyszerű ígéret áll előttünk: „A békesség Istene pedig összezúzza a Sátánt lábatok alatt hamarosan. A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen veletek!” Maga Isten zúzza össze a Sátánt és munkáját. Az Úr Jézus kegyelme pedig velünk van.
Úr Jézus, szeretnék ma is a Te védelmedben élni, a Te bölcsességeddel intézni minden dolgomat. Ehhez kérem a Te segítségedet. Ámen
289. ének:
1.Ó, maradj kegyelmeddel Mivelünk, Jézusunk, Hogy a bűnös világnak Tőribe ne jussunk.
2. Ó, maradj szent igéddel Mivelünk, Megváltónk, E földi vándorlásban Te légy útmutatónk.
3. Ó, maradj, világosság, Mivelünk fényeddel, Te vezess a sötétben, Hogy ne tévedjünk el.
4. Ó, maradj áldásoddal Mivelünk, Úr Isten, Szent kegyelmed áraszd ránk Minden szükséginkben.
5. Ó, maradj oltalmaddal Mivelünk, Hű pajzsunk, Hogy e világ diadalt Ne vehessen rajtunk.
6. Ó, maradj hűségeddel Mivelünk, szent Isten, Adj erőt, hogy megálljunk Mindvégig a hitben.
Május 28. Szombat
Áldás, békesség!
Pál apostol Efézusbeliekhez írt levele 1. rész 1-14. versei: „Pál, Isten akaratából Jézus Krisztus apostola, az Efezusban élő szenteknek és a Krisztus Jézusban hívőknek: kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól. Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki megáldott minket mennyei világának minden lelki áldásával a Krisztusban. Mert őbenne kiválasztott minket magának már a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte szeretetben. Előre el is határozta, hogy fiaivá fogad minket Jézus Krisztus által, akarata és tetszése szerint, hogy magasztaljuk dicsőséges kegyelmét, amellyel megajándékozott minket szeretett Fiában. Őbenne van - az ő vére által - a mi megváltásunk, bűneink bocsánata is; kegyelme gazdagságából, amelyet kiárasztott ránk teljes bölcsességgel és értelemmel. Mert úgy tetszett neki, hogy megismertesse velünk az ő akaratának titkát, amelyet kijelentett őbenne az idők teljességének arról a rendjéről, hogy a Krisztusban egybefoglal mindeneket, azt is, ami a mennyben, és azt is, ami a földön van. Őbenne lettünk örököseivé is, mivel eleve elrendeltettünk erre annak kijelentett végzése szerint, aki mindent saját akarata és elhatározása szerint cselekszik; hogy dicsőségének magasztalására legyünk, mint akik előre reménykedünk a Krisztusban. Őbenne pedig titeket is - miután hallottátok az igazság igéjét, üdvösségetek evangéliumát, és hívőkké lettetek - eljegyzett pecsétjével, a megígért Szentlélekkel, örökségünk zálogával, hogy megváltsa tulajdon népét az ő dicsőségének magasztalására.”
Ez a levél oda visz bennünket vissza, amiről olvastunk sok hónappal ezelőtt az Apostolok cselekedeteiről írott könyvben, Efézusba. Onnan kellett Pálnak menekülnie, mert zendülés tört ki, a „bálvány-gyártók” fellázították a várost. S mit olvasunk? Az Efézusban élő szenteknek ír Pál. Mit mond ez nekem? Azt, hogy Isten akkor is munkálkodik és gyülekezetet gyűjt egybe, amikor Isten országa miatt olyan nagy vihar támad, hogy az igehirdetők élete is veszélyben van. Mégis épül a SZENTEK KÖZÖSSÉGE. Ma is így van! Ne higgyük, hogy a sötétség hatalma képes elsötétíteni az eget! Isten munkálkodik bennünk azért, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte szeretetben. Isten munkáját nem akadályozhatja meg semmi. Arra persze figyelnem kell, hogy behódolok-e a sötétség hatalmának, vagy minden fenyegetettség ellenére Krisztushoz tartozom. Ha így van, akkor átélhetem mérhetetlen szeretetét, amivel mellettem áll. Megismerhetem az Ő akaratának titkát. Örökösévé lettem/lehetek. „Eljegyzett pecsétjével, a megígért Szentlélekkel, örökségünk zálogával, hogy megváltsa tulajdon népét az ő dicsőségének magasztalására.”
662. ének:
1.Magasztallak én téged, Isten, egeknek királyát, Hogy tőlem meszsze űzted A sötét éjnek homályát. Nem küldél rám betegséget, Sem egyéb ínséget, Épségben megtartottál, E napra engem juttattál.
2. Szívből könyörgök néked, Kegyes teremtő Istenem: :/: E napot is engedd meg Békességgel véghezvinnem, Akaratodat tanulnom, Útaidban járnom; Oltalmad béfedezzen, Kedvem kedved szerint légyen.
3. Igaz utadra taníts, Hogy veled együtt járhassak, :/: És tőled el ne taszíts, Hogy kísértetbe ne jussak. Jóvoltodból tarts meg engem, Én édes Istenem, Hogy a bűn csalárdságát, Észre vegyem undokságát.
Május 29. Vasárnap
Áldás, békesség!
Pál apostol Efézusbeliekhez írt levele 1. rész 15-23. versei: „Én tehát, miután hallottam az Úr Jézusba vetett hitetekről és a bennetek minden szent iránt megnyilvánuló szeretetről, szüntelenül hálát adok értetek, amikor megemlékezem rólatok imádságaimban; és kérem, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus Istene, a dicsőség Atyja adja meg nektek a bölcsesség és a kinyilatkoztatás Lelkét, hogy megismerjétek őt; és világosítsa meg lelki szemeteket, hogy meglássátok: milyen reménységre hívott el minket, milyen gazdag az ő örökségének dicsősége a szentek között, és milyen mérhetetlenül nagy az ő hatalma rajtunk, hívőkön. Minthogy hatalmának ezzel az erejével munkálkodik a Krisztusban, miután feltámasztotta őt a halálból, és jobbjára ültette a mennyekben, feljebb minden méltóságnál és hatalmasságnál, minden erőnél és uralomnál, sőt minden névnél is, amelyet segítségül hívnak, nemcsak ebben a világban, hanem az eljövendőben is. "Az ő lábai alá vetett mindent", és őt tette mindenek felett való fővé az egyházban, amely az ő teste, és teljessége annak, aki teljessé tesz mindent mindenekben.”
„Szüntelenül hálát adok értetek, amikor megemlékezem rólatok imádságaimban.” S ma akkor, a pünkösd előtti vasárnapon tegyük őszintén mérlegre az imádságainkat. Imádkozunk a gyülekezetünkért? S ha igen, hogyan? Van-e időnk sorra venni azokat, akikkel múlt vasárnap a templomban találkoztunk? S utána azokat is, akik régebben jöttek rendszeresen, de már rég nem láttuk őket. Talán betegek. Talán más baj van. Lehet, hogy el kellene menni hozzájuk? Éppen neked, akinek eszébe juttatta Isten éppen ma őket? S ha imádkozunk, mit kérünk imádságunkban a számukra? Egészséget? Erőt? Fontos dolgok azok is. De mit kér PÁL? „Kérem, a mi Urunkat, hogy adja meg nektek a bölcsesség és a kinyilatkoztatás Lelkét, hogy világosítsa meg lelki szemeteket:” Mit kér? Bölcsességet. Azt, hogy a Szentlélek munkálkodjon azok szívében, akikért imádkozik. Azt kéri, hogy a Lélek világosítsa meg a gyülekezet lelki szemeit.
Vasárnap van. Szenteljük Istennek ezt a napot! Imádkozzunk a gyülekezettel együtt, a gyülekezetért! Azért, hogy mindannyian lássuk, világosan Isten felénk áradó akaratát, kegyelmét.
Úr Jézus, kérlek, Te vezesd, s áldd meg ma az egymásért való imádkozásunkat! Ámen
841. ének:
Igéddel áldj meg bennünket, Urunk, Így lesz e hajlék lelki otthonunk,
Buzdíts, hogy szívvel szolgáljunk neked, Áraszd e házra áldott Lelkedet!
Buzdíts, hogy szívvel szolgáljunk neked, Áraszd e házra áldott Lelkedet!
Igéddel hívtál most is, hű Urunk, Bármerre küldesz, bátran indulunk,
Buzdíts, hogy szívvel szolgáljunk neked, Áraszd ki ránk is áldott Lelkedet!
Buzdíts, hogy szívvel szolgáljunk neked, Áraszd ki ránk is áldott Lelkedet!