Dunavecsei Református EgyházközségDunavecsei Református Kollégium - Általános Iskola, Középiskola és Kollégium

2022.03.21-27.

Sándorné Ablonczy Zsuzsa

Március 21. Hétfő

Áldás, békesség!                                                       

Máté evangéliuma 22. rész 1-14. versei: „Megszólalt erre Jézus, és ismét példázatokban beszélt hozzájuk: "Hasonló a mennyek országa egy királyhoz, aki menyegzőt készített a fiának. Elküldte szolgáit, hogy hívják össze a meghívottakat a menyegzőre, de azok nem akartak elmenni. Ekkor más szolgákat küldött, akikhez így szólt: Mondjátok meg a meghívottaknak: Íme, elkészítettem az ebédet, ökreim és hízott állataim levágva, és minden készen van: Jöjjetek a menyegzőre! De azok, mit sem törődve ezzel, elmentek: az egyik a földjére, a másik a kereskedésébe. A többiek pedig megragadták szolgáit, bántalmazták és megölték őket. Ekkor a király haragra gerjedt, elküldte seregeit, és elpusztította ezeket a gyilkosokat, városukat pedig felégette. Akkor ezt mondta szolgáinak: A menyegző ugyan kész, de a meghívottak nem voltak rá méltók. Menjetek tehát a keresztutakra, és akit csak találtok, hívjátok el a menyegzőre. Kimentek a szolgák az utakra, összeszedtek mindenkit, akit csak találtak, gonoszokat és jókat egyaránt, és megtelt a lakodalmas ház vendégekkel. Amikor a király bement, hogy megtekintse a vendégeket, meglátott ott egy embert, aki nem volt menyegzői ruhába öltözve; így szólt hozzá: Barátom, hogyan jöhettél be ide, hiszen nincs menyegzői ruhád? Az pedig hallgatott. Akkor a király ezt mondta szolgáinak: kötözzétek meg kezét-lábát, és vessétek ki a külső sötétségre; ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás. Mert sokan vannak az elhívottak, de kevesen a választottak.”

Történetünk arról beszél, hogy Te, aki olvasod e sorokat, s én is meghívottak vagyunk Isten Fia nagy ünnepére a Mennybe. Na, most, aki meghívót kap valahová, az vagy kíván elmenni, vagy nem. Ez történik a Mennyei meghívásokkal is. Vagy szeretnél elmenni, vagy nem. Mága Zoltán és zenekara volt a templomunkban. „Végre tele volt a templom.” „Ilyen sokan már régen voltak.” – állapították meg emberek. Nos, amikor vasárnap megszólal a harag, s hozza a Te Mennyei Meghívódat, elindulsz-e a templomba? Nagyobb vár ott Mága Zoltánnál. Indul-e ma a szíved: „Úr Jézus, szeretnék országod tagja lenni”.  De a történetben van még valami: Valaki, aki „alkalmi ruha” nélkül érkezik. Mondhatjuk, hogy szegénynek nem volt? Mit kérnek tőle számon? Azt, hogy ott, akkor, Izraelben a házigazda adta mindenkinek a menyegzői ruhát. Tehát, ha nem volt, azért nem volt, mert nem fogadta el. Isten Fia nagy ünnepére a Mennybe én is csak úgy mehetek, ha elkérem, s elfogadom Istentől az „ünneplő ruhát”, az ünneplő tiszta szívet. Különben kint maradok.

Úr Jézus, annyi harag, indulat, vágy szennyezte be a szívem. Kérlek, Te tedd tisztává, készíts, kérlek, hogy beléphessek a Te országodba. Ámen.

200. ének:

1.Ó, maradj kegyelmeddel, Mivelünk, Jézusunk, Hogy a bűnös világnak Tőribe ne jussunk.       

2. Ó, maradj szent igéddel, Mivelünk, Megváltónk, E földi vándorlásban Te légy útmutatónk.      

3. Ó, maradj, világosság, Mivelünk, fényeddel, Te vezess a sötétben, Hogy ne tévedjünk el.    

4. Ó, maradj áldásoddal, Mivelünk, Úr Isten, Szent kegyelmed áraszd ránk Minden szükséginkben.                   

5. Ó, maradj oltalmaddal, Mivelünk, Hű pajzsunk, Hogy e világ diadalt Ne vehessen rajtunk.

6. Ó, maradj hűségeddel, Mivelünk, szent Isten, Adj erőt, hogy megálljunk Mindvégig a hitben.


Március 22. Kedd

 Áldás, békesség!                                                        

Máté evangéliuma 22. rész 15-22. versei: „Akkor a farizeusok elmentek, és elhatározták, hogy szóval csalják tőrbe. Elküldték tehát hozzá tanítványaikat, a Heródes-pártiakkal együtt, akik ezt mondták: "Mester, tudjuk, hogy igaz vagy, és az Isten útját az igazsághoz ragaszkodva tanítod, és hogy nem tartasz senkitől, mert nem veszed figyelembe az emberek tekintélyét. Mondd meg tehát nekünk, mi a véleményed: szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem?" Jézus felismerve gonoszságukat, így szólt: "Mit kísértetek engem, képmutatók? Mutassatok nekem egy adópénzt!" Azok odavittek neki egy dénárt. Jézus megkérdezte tőlük: "Kié ez a kép és ez a felirat?" "A császáré" - felelték. Jézus erre kijelentette: "Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené." Amikor ezt meghallották, elcsodálkoztak, otthagyták őt, és eltávoztak.”

Kicsit hízelgünk, majd tőrbe csaljuk. Kísértjük. Hátha elesik. Ezt tették az Úr Jézussal. Tévedtek. Hiába dolgoztak a vesztén. Saját lelkük ellen dolgoztak.

Ma hogy van ez? Jézus Krisztushoz forduló szavaink mennyire igazak? Mennyire őszinték? Vagy a megszokott szófordulatok között elvész a szívbéli Hozzá fordulás?

Hogy van ez? Istenhez tartozok, vagy a világhoz? Kell, vagy lehet ezt szembeállítani? Vagy Istenhez és a világhoz? Közöm van a világ uraihoz? Vagy mentes vagyok alóla? Ebben a világban élek. A világ minden küzdelmével. A magam minden küzdelmével. Nem vonulhatok ki belőle. Vállalnom kell a kötelezettségeimet. Meg kell adnom, a „császárnak, ami a császáré”. Ennek a világnak a törvényei, szabályai vonatkoznak rám is. Nem vonhatom ki magam alóluk. Ugyanakkor a világ megszokásai, „társadalmi elvárásai” nem tartoznak rám. Ott már van egy felsőbb törvény: Isten törvénye. Isten szabadságot ad az Őt szeretőknek arra, hogy ne igazodjanak mindenben a világhoz. Nekünk szabad nem gyűlölködnünk akkor sem, ha valaki arcul üt bennünket. Sőt szabad azzal, aki „egy mérföld útra kényszerít”, kettőre menni. Szabad nem kivonnunk magunkat ebből a világból, hanem a világban élni Krisztussal. „Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését.” Szükség van ránk. A krisztusi alázatra, aki „nem kiált, és nem lármáz, utcákon nem hallatja a szavát”. De segít ott, ahol szükség van rá.

Uram, kérlek, Te igazítsd el az eszem, a szívem ennek a világnak az útvesztőiben. Ámen

390. ének:

1.Erős vár a mi Istenünk, Jó fegyverünk és pajzsunk. Ha ő velünk, ki ellenünk? Az Úr a mi oltalmunk. Az ős ellenség Most is üldöz még, Nagy a serege, Csalárdság fegyvere, Nincs ilyen több a földön.       

2. Erőnk magában mit sem ér, Mi csakhamar elesnénk. De küzd értünk a hős vezér, Kit Isten rendelt mellénk. Kérdezed: ki az? Jézus Krisztus az, Isten szent Fia, Az ég és föld Ura, Ő a mi diadalmunk.             

3. E világ minden ördöge Ha elnyelni akarna, Minket meg nem rémítene, Mirajtunk nincs hatalma. E világ ura Gyúljon bosszúra: Nincs ereje már, Reá ítélet vár, Az Ige porba dönti.   

4. Az Ige kőszálként megáll, Megszégyenül, ki bántja. Velünk az Úr táborba száll, Szentlelkét ránk bocsátja. Kincset, életet, Hitvest, gyermeket Mind elvehetik, Mit ér ez őnekik? Miénk a menny örökre!


Március 23. Szerda

Áldás, békesség!                                                       

Máté evangéliuma 22. rész 23-33. versei: „Azon a napon szadduceusok is mentek hozzá, akik azt állítják, hogy nincs feltámadás, és megkérdezték őt: "Mester! Ezt mondta Mózes: ha valaki meghal, és nem marad fiúgyermeke, akkor testvére vegye feleségül az asszonyt, és támasszon utódot testvérének. Volt nálunk hét testvér: az első, miután megnősült, meghalt, és mivel nem volt utóda, feleségét testvérére hagyta. Hasonlóan a második is, a harmadik is, és így egymásután mind a hét. Végül aztán meghalt az asszony is. A feltámadáskor tehát kinek a felesége lesz az asszony a hét közül, hiszen mindegyiknek a felesége volt?" Jézus így válaszolt nekik: "Tévelyegtek, mivel nem ismeritek sem az Írásokat, sem az Isten hatalmát. Mert a feltámadáskor nem nősülnek, férjhez sem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok a mennyben. A halottak feltámadásáról pedig nem olvastátok-e, amit Isten mondott nektek: Én vagyok Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene? Az Isten nem a holtak Istene, hanem az élőké." Amikor a sokaság ezt hallotta, álmélkodott tanításán.”

Azon a napon… amikor úgy érzed, ez már túl sok a mai napra, akkor gondolj arra, hogy az Úr Jézust egyik támadás a másik után érte, s Ő minden esetben úgy igazította helyre a támadókat, hogy az a javukra lehetett volna, de nekünk mindenképpen a javunkra lehet. Ma mi is?

„Tévelyegtek, mivel nem ismeritek sem az Írásokat, sem az Isten hatalmát.” Amikor a „magam esze szerint” értelmezem az olvasott bibliai részt, akkor bajban vagyok. Nem ok nélkül csatoltam évtizedek óta a konfirmandus tananyag végére egy lapot, mondván: „Ezt nem megtanulni kell, hanem használni minden nap”. Az ugyanis úgy kezdődött: „Szívem csendben az Úrra figyel…” Azután arra bátorított, hogy mielőtt olvasni kezdeném a napi ígét, imádkozzak. Kérjem Istent, hogy értsem, amit mondani akar ma nekem. S ha úgy olvasom, hogy ISTEN beszél velem, akkor nem félreértem, hanem megértem a Szót, ami nekem szól, s meglátom Isten hatalmát. Sőt azt is megértem, hogy mennyire egyéniek a saját elképzeléseim Isten hatalmáról, s a Mennyországról, s mennyire nem úgy gondolom, ahogy az van.

Uram, olyan könnyen eltévedek, útvesztőbe jutok. Kérlek, hadd legyek Veled minden percben, hogy értsem, s tehessem Tőled rendelt utamat, s minden parancsodat. Ámen

231. ének:

1.Uram, a te igéd nekem A sötétben szövétnekem; Mind igazak és ámenek, Amik szádból kijöttenek, Azért amit nem látok szemmel, Béveszem szavadra hitemmel.

2. Bízom hozzád erős hittel, Hogy te mindent megcselekszel, Amit szent igédben ígérsz: Hogy kegyelmesen hozzám térsz, És megbocsátván bűneimet, Megadod örök életemet.

3. E nagy jót neked köszönöm, Mely nekem arra ösztönöm, Hogy a Jézust, kiért velem Közöltetik a kegyelem, Tartsam lelkem megtartójának, Szeressem, engedvén szavának.

4. Igazgass, Uram, engemet, Hogy megőrizzem hitemet; Ha von magához e világ, Én, mint Krisztusba oltott ág, Tőle vegyem tápláltatásom, Míg az élők közt lesz lakásom.


Március 24. Csütörtök

Áldás, békesség!                                                       

Máté evangéliuma 22. rész 34-40. versei: „Amikor a farizeusok meghallották, hogy a szadduceusokat elnémította, köréje gyűltek. Egyikük pedig, egy törvénytudó, kísérteni akarta őt, és megkérdezte tőle: "Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?" Jézus így válaszolt: "Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és a nagy parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.”

A sátán soha nem fogja szó nélkül hagyni, hogy Krisztus győz. Farizeusok, szadduceusok, Heródes pártiak, törvénytudók. Ahányan voltak, annyi felé húztak. Nem volt egység ott sem, mint ahogy köztünk sincsen. Egy dologban egyek voltak: „Pusztítsuk el Jézust! Valahogyan csaljuk tőrbe!” A gonoszság minden időben összekovácsolt embereket. De jó lenne, ha ma a jó cselekvése hozna bennünket egy csapatba. A kísértő kérdésére, - aki magát gyakran álcázza Istentől jövőnek, - az Úr Jézus megint a legfontosabbat bízza ránk: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és a nagy parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.” Mi a legfontosabb? Szeress! Szeresd Istent! Teljes szívedből, lelkedből, elmédből. Ne a szavaiddal. A tetteiddel. Sokszor azzal, hogy tudsz hallgatni. Egész lényeddel szeresd. Megy ez magunktól? Nem. Néha adatik egy-egy szép pillanat, egy fellángolás. Ennyire futja a teljes erőmből. DE! Minél többet beszélgetek VELE – hiszen így van ez embertársaimmal is – annál jobban megismerem, szeretem, ragaszkodok Hozzá, s nem akarok nélküle semmit. S akkor, és csakis akkor megy az, hogy szeressem embertársaimat, mint magamat. Önmagunkat azért valljuk be, ha sokszor perben is állunk magunkkal, nagyon tudjuk kényeztetni, s bárki bántson, nagyon fel tudunk háborodni. Az Úr Jézus azt mondja, hogy így szeressük embertársainkat. Küzdjünk értük, ha kell. Bocsássuk meg hibáikat. Vegyük észre ki nem mondott szükségeiket.

Döbbenet a számomra, ahogy hallom, hogy a kárpátaljai magyarok a határ mentén naponta ennivalóval kínálják a menekülőket. Ők nem menekülnek. De teljes szívükből adják azt, ami jól esne nekik, ha velük cselekednék.

Teljes szívemből. Tudok-e ma így szeretni?

Uram, hadd legyen a szemem előtt a Te szereteted, hogy én is szerethessek. Ámen

395. ének:

1.Isten szívén megpihenve Forrjon szívünk egybe hát, Hitünk karja úgy ölelje Édes Megváltónkat át! Ő fejünk, mi néki tagja, Ő a fény, mi színei; Mi cselédek, ő a gazda, Ő miénk, övéi mi.

2. Szeretetben összeforrva, Egy közös test tagjai, Tudjuk egymásért harcolva, Ha kell, vérünk ontani. Úgy szerette földi nyáját S halt meg értünk jó Urunk; Fájna néki, látva minket, Hogy szeretni nem tudunk.

3. Nevelj minket egyességre, Mint Atyáddal egy te vagy, Míg eggyé lesz benned végre Minden szív az ég alatt; Míg Szentlelked tiszta fénye Lesz csak fényünk és napunk, S a világ meglátja végre, Hogy tanítványid vagyunk.


Március 25. Péntek

Áldás, békesség!                                                       

Máté evangéliuma 22. rész 41-46. versei: „Amíg a farizeusok együtt voltak, megkérdezte tőlük Jézus: "Mi a véleményetek a Krisztusról? Kinek a fia?" Ezt felelték: "Dávidé." Majd újabb kérdést tett fel nekik: "Hogyan nevezheti akkor Dávid a Lélek által Urának, amikor ezt mondja: Így szól az Úr az én uramhoz: Ülj az én jobbomra, amíg lábad alá nem vetem ellenségeidet. Ha tehát Dávid Urának szólítja őt, miképpen lehet a Fia? De senki sem tudott neki felelni egyetlen szót sem, és megkérdezni sem merte őt többé senki attól a naptól fogva.”

Ha már együtt voltak, hát Jézus kérdezett: Kinek a fia Krisztus? Krisztus, a Messiás, magyarul: Felkent, a régen várt, minden zsidó ember reménysége. Dávidé, - mondják, könnyű a válasz.  Vagy mégsem olyan könnyű? „Hogyan nevezheti akkor Dávid a Lélek által Urának, amikor ezt mondja: Így szól az Úr az én uramhoz: Ülj az én jobbomra, amíg lábad alá nem vetem ellenségeidet. Ha tehát Dávid Urának szólítja őt, miképpen lehet a Fia?” Erre már nincs felelet.

Nem is az a kérdés, hogy ők tudták-e a választ. A kérdés az, kinek vallom én Krisztust? Kicsoda nekem Jézus? Isten Fiának látom-e Őt, s ha igen, érzem-e, hogy térdet, fejet, szívet kell hajtanom előtte? Megváltoztatja-e az egész életemet, a gondolkodásomat, a tetteimet, vagy csak tudás, ismeret? El tudom mondani, megtanultam, de nem érzem, hogy ennek befolyásolni kellene az életemet? Milyen jó, ha úgy tudom kimondani, mint Péter: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia!”, hogy erre az Úr Jézus válasza az lehet: „boldog vagy”. Igen, lehet Őt úgy látni, hogy a jelenlétében élhetek. „Kegyelemből léphetünk be Szent jelenlétedbe Nem saját érdemeinkből Csak Jézus vérével. Jelenlétedben hívsz most, hívsz ó Uram. Kegyelem által vezérelsz. Jövünk hozzád Uram. Minden törvényszegésünket elvetted

A Bárány drága szent vérével mostál meg. Kegyelemből léphetünk be Szent jelenlétedbe Nem saját érdemeinkből Csak Jézus vérével. Jelenlétedben hívsz most, hívsz ó Uram. Kegyelem által vezérelsz. Jövünk hozzád Uram.”

Úr Jézus, köszönöm, hogy megmutattad magad nekem is. Megismerhettelek, Téged, Isten egyszülött Fiát. Megismerhettelek, életem Szabadítóját. Megismerhettelek üdvösségem Elhozóját. Áldalak, Uram. Ámen

342. ének:

1.Jézus, világ megváltója, Üdvösségem megadója, Megfeszített Isten Fia, Bűnömnek fán függő díja: Jézus, engedd hozzád térnem, Veled halnom, veled élnem.

2. Szent kereszteden kereslek, Szomorú szívvel szemléllek, Mert így gyógyulást reménylek: Moss meg szent véredben s élek. Jézus, engedd hozzád térnem, Veled halnom, veled élnem.         

3. E keresztről, én Reményem, Tekints reám szerelmesen, Épen téríts hozzád engem, Mondván: bűnöd elengedtem. Jézus, engedd hozzád térnem, Veled halnom, veled élnem.         

4. Ne gerjedezz vétkem ellen, Sőt véreddel kegyelmesen, Ily mocskos beteget, híven Moss meg, s bűntől üres lészen. Jézus, engedd hozzád térnem, Veled halnom, veled élnem.       

5. Engem ily nagy szerelmedből, Végy hozzád szent kegyelmedből, Vegyek erőt keresztedből, És végbúcsút bűneimtől. Jézus, engedd hozzád térnem, Veled halnom, veled élnem.      

6. Ajánlom magamat néked: Sebeidben szívemet vedd; Ó, nyíljál fel, piros forrás, mert nagy bennem rád a vágyás! Jézus, engedd hozzád térnem, Veled halnom, veled élnem.     

7. Ez keserves halálodért, Melyet felvettél éltemért, Vedd szívemet mindezekért, Megérdemlett jutalmadért. Jézus, engedd hozzád térnem, Veled halnom, veled élnem.      

8. Nyílj fel, édes szív rózsája, Jó illatú violája, Hogy lehessen maradása Szívemnek, s benned lakása. Jézus, engedd hozzád térnem, Veled halnom, veled élnem.   

9. Engem, bűnöst, kérlek, ne hagyj, Halál rabját kínra ne adj; Sőt, ha eljő majd halálom: Szent jobbodra engedj állnom. Jézus, engedd hozzád térnem, Veled halnom, veled élnem.


Március 26. Szombat

Áldás, békesség!                                                   

Máté evangéliuma 23. rész 1-12. versei: „Akkor Jézus így szólt a sokasághoz és tanítványaihoz: Az írástudók és farizeusok a Mózes székébe ültek. Tehát mindazt, amit mondanak, tegyétek meg és tartsátok meg, de cselekedeteiket ne kövessétek, mert beszélnek ugyan róla, de nem teszik. Súlyos és elhordozhatatlan terheket kötnek össze, és az emberek vállára rakják, de maguk az ujjukkal sem akarják azokat megmozdítani. Mindent csak azért tesznek, hogy feltűnjenek az embereknek: megszélesítik imaszíjaikat, és megnagyobbítják ruhájuk bojtjait; a lakomákon az asztalfőn és a zsinagógákban a főhelyeken szeretnek ülni; szeretik, ha köszöntik őket a tereken, és ha mesternek szólítják őket. De ti ne hívassátok magatokat mesternek, mert egy a ti mesteretek, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok. Atyátoknak se szólítsatok senkit a földön, mert egy a ti Atyátok, aki a mennyben van. Ne hívassátok magatokat tanítóknak se, mert egy a ti tanítótok: a Krisztus. Aki pedig a legnagyobb közöttetek, az legyen szolgátok! Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, és aki megalázza magát, felmagasztaltatik.”

„Amit mondanak, tegyétek meg és tartsátok meg, de cselekedeteiket ne kövessétek.” Egyszer valaki azt mondta: „A lányom nem jár templomba, mert azt mondja, ott vizet prédikálnak, de bort isznak.” Annyit feleltem rá: „Sok mindent beszélnek rólunk.” Ebben a pillanatban sem azt kívánom vitatni, hogy ki milyennek ítéli meg az életemet. Sajnos, én magam is hajlamos vagyok a mások feletti ítélet mondásra. Döbbenettel olvastam az Igét: „Amit mondanak, tegyétek meg és tartsátok meg, de cselekedeteiket ne kövessétek.” Vagyis: Vegyem, vegyük komolyan Isten szavát, bárki szájából halljuk is. Az Íge, Isten szava. Az Ő üzenete. Amikor szól, nem a megszólaló embert kell néznem, hanem Istent, Aki hozzám beszél. Mit mond az Úr Jézus? Vegyük komolyan ezt a szót. Bárki szájából is hangzik. Éljünk is aszerint, amit Isten mond. Ha a szóló ember szavait és tetteit nem látjuk összhangban, akkor a tetteit ne kövessük. De a szavait akkor is!!! Miért? Mert a Biblia Isten szava. Akkor is, ha nem szimpatikus emberi szájból hangzik.

Ezek után a mi tetteinkre irányítja az Úr Jézus a figyelmünket. „De ti ne…” Nem tetszik, ahogy X vagy Y él, aztán pedig keresztyénnek mondja magát? Akkor Te ne úgy élj. Nem azt mondja az Úr Jézus, hogy akkor ne légy keresztyén, hanem azt, hogy Te élj hitelesen. Hitelesebben, mint, akinek a hibáját látod, vagy látni véled. Te ne véts ugyanabban. Ne fordulj el Istentől, mert az emberek olyanok, amilyenek, hanem ellenkezőleg! Fordulj még inkább a Szent Istenhez, mert az emberek bizony nem tökéletesek. Sem én, sem Te. De Isten tökéletes, s ha Tőle kéred, Téged is a tökéletesség útjára vezérel.

Úr Jézus, bocsáss meg, hogy mások hibáit nézem. Segíts, hogy túl lássak rajtuk, s Téged lássalak, Téged szeresselek, Téged kövesselek. Ámen

208. ének:   

1. Uram, bűneink soksága, Undoksága Érdemli haragodat, Méltók vagyunk, hogy ellenünk, Szent Istenünk, Felemeld ostorodat.  

2. De tudjuk, hogy ki megvallja És megbánja Bűneit s hozzád megtér, Azt nem hajtod el előled, Sőt tetőled Bűnbocsánatot az nyér.  

3. Azért hát mi is járulunk És borulunk Elődbe fájdalmasan, Bűnös lelkünknek kegyelmet, engedelmet Kérvén alázatosan.             

4. Szánj meg, Uram, ily ügyünkben S megtértünkben Függeszd fel ostorodat. Ó, hajtson hozzánk békére Fiad vére, S felejtsd el haragodat. 

5. Szólj hozzánk, Uram, csendesen És édesen; Félelmünk mindjárt széled, És lelkünk is e szózattól, Mint harmattól A hervadt virág, éled.

6. Uram, végy minket kedvedbe, Szerelmedbe, S vigasztald meg szívünket. Tőlünk soha ne maradj el, Se ne hagyj el, Hanem fogjad kezünket.


Március 27. Vasárnap

Áldás, békesség!                                                      

Máté evangéliuma 23. rész 13-28. versei: „Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert bezárjátok a mennyek országát az emberek előtt: ti magatok nem mentek be, és azokat sem engeditek be, akik be akarnak menni. (Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert felemésztitek az özvegyek házát, és színlelésből mégis hosszasan imádkoztok: ezzel súlyosabb ítéletet vontok magatokra.) Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert bejárjátok a tengert és a szárazföldet, hogy egyetlen pogányt zsidó hitre térítsetek, és ha ez megtörtént, a gyehenna fiává teszitek, kétszerte inkább magatoknál. Jaj nektek, vak vezetők, akik ezt mondjátok: ha valaki a templomra esküszik, az semmi, de ha valaki a templom aranyára esküszik, azt köti az eskü. Bolondok és vakok, mi a nagyobb: az arany vagy a templom, amely megszenteli az aranyat? Ezt is mondjátok: ha valaki az oltárra esküszik, az semmi, de ha valaki a rajta levő ajándékra esküszik, azt köti az eskü. Bolondok és vakok, mi a nagyobb: az ajándék vagy az oltár, amely megszenteli az ajándékot? Aki tehát az oltárra esküszik, az arra is esküszik, ami rajta van. Aki pedig a templomra esküszik, az arra is esküszik, aki benne lakik. Aki pedig az égre esküszik, az az Isten királyi székére esküszik, és arra is, aki azon ül. Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert tizedet adtok a mentából, a kaporból és a köményből, de elhagytátok mindazt, ami a törvényben ezeknél fontosabb: az igazságos ítéletet, az irgalmasságot és a hűséget; pedig ezeket kellene cselekedni, és azokat sem elhagyni. Vak vezetők: kiszűritek a szúnyogot, a tevét pedig lenyelitek. Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert megtisztítjátok a pohár és a tál külsejét, belül pedig tele van rablásvággyal és féktelenséggel. Vak farizeus, tisztítsd meg először a pohár és a tál belsejét, hogy azután a külseje is tiszta legyen! Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert hasonlók vagytok a meszelt sírokhoz, amelyek kívülről szépnek látszanak, de belül tele vannak halottak csontjaival és mindenféle tisztátalansággal. Így kívülről ti is igaznak látszotok az emberek szemében, de belül tele vagytok képmutatással és törvényszegéssel.”

Mi az a képmutatás? Amikor valaki mást mond és mást tesz. Tudja, és mutatja, hogy mi a jó, de nem azt teszi. Tetszeni akar másoknak a szavaival, de a tettei mások, mint a szavai. Nagy bajban vagyunk, mi, keresztyének, ha csak a szánk keresztyén, a tetteink meg, attól függ, kivel állunk szemben, aszerint változnak… Az is előfordul, hogy túl sokat beszélünk… Amikor visszataszító mások számára az életünk, mert nincs összhang aközött, amit látnak, s amit hallanak, akkor bizony kizárjuk a Mennyből azokat, akik ezt látva, Istentől fordulnak el. Jaj, ha így élünk. Isten könyörüljön meg rajtunk, hogy a tetteink és a szavaink összhangban legyenek, s adja meg nekünk, hogy igazság, irgalmasság és hűség vezéreljen bennünket.

Úr Jézus, szeretnék hűséges követőd lenni, aki igazságban és irgalmasságban él. Ámen

295. ének:

1.Jézus, vigasságom! Esdekelve várom Áldó szavadat! A te jelenléted Megvidámít, éltet, Bátor szívet ad. Légy velem, Ó, mindenem! Nálad nélkül nem is élek: Te vagy örök élet!

2. Jézus, menedékem! Hű oltalmam nékem Te vagy egyedül! Lelkem a viharból, Bűnből, minden bajból Hozzád menekül. Bár a föld Mind romba dőlt, S ha a pokol hada hány tőrt: Jézus maga áll őrt! 

3. Jézus, üdvösségem! Te vagy földön-égen Örök örömem! Kik szeretjük Istent, Zengjünk neki itt lent S otthon: odafenn! Lelkem esd, Hogy Te vezesd! S hazahívó szavad várom, Jézus, Vigasságom!